1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot
1991. június 19-én hagyta el – Silov altábornagy személyében – az utolsó szovjet katona Magyarország területét, ezzel hazánk visszaszerezte teljes szuverenitását. A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy nem állomásozott idegen fegyveres erő a magyar határokon belül.
1990. március 12-én a hajmáskéri harckocsizó alakulatok útnak indulásával kezdődött meg az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci technikai eszközeinek, anyagainak kivonása, amely 1991. június 30. helyett gyakorlatilag már június 16-án befejeződött. Ez idő alatt összesen csaknem 35 ezer vasúti kocsi szállította el a 100 ezer katonát és polgári személyt, valamint a mintegy 27 ezer harci technikai eszközt és a több százezer tonna anyagot. Mándokon és Tornyospálcán katonai rakodóbázist létesítettek, ahol
A vak muzsikus Abony, 1921. július 19.
Kertész Andor híres abonyi képe hol is készült?
Ezt maga a fotóművész elárulja nekünk az egyik leírásában.
"Távolabb fehér kápolna áll"
Nos ez az épület a Szelei úton volt és nem kápolna hanem a "Tornyos Iskola" csengőtornya.
Íme Kertész Andor leírása.
1921, egy magyar kisváros, Abony, Szolnoktól hét kilométerre nyugatra.
.JPG)
35. Alföldi Veterán Börze és Háromkerekű Veterán Járművek Kiállítása
Szolnok CORA parkoló
2011. június 5-én vasárnap
Az ország egyik legnagyobb veterános börzéje!
Egész napos program reggel 8 órától. Belépés díjtalan.
Motor és gépjármű alkatrész börze.
Millitary és régiség börze.
"Mindenféle alkatrész és régiség mi szem -szájnak ingere."
Magyar Hadifoglyok üzenete a Szovjetúnióból
Moszkva 1947. március 4
Az MTI hírarchívumából, eredeti szöveggel.
Hősök napja alkalmából megemlékezünk azokról a hadifogoly katonákról is akik többé már nem tértek vissza a szülőföldjükre.
Az elhunytak pontos számát csak becsülni lehet. Senki nem tudja, hogy hányan vannak eltemetve a hadifogolytáborok temetőiben, mezők, erdők mélyén.
A közölt tudósításban három abonyi hadifogoly neve is szerepel.
MTI. 1947. március 4. A moszkvai rádió útján a következő magyar hadifoglyok üzenik, hogy jól vannak , egészségesek, várják hozzátartozóik válaszát az alábbi címre online : Moszkva, "Krasynlj Ereszt, Poostovij Jasoeik 242/9.
A magyar történelem Thermopülai csatája
Az alábbi magyar történelemmel kapcsolatos írást az elmúlt napokban küldték részemre. Ezt most közzé is teszem.
Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik.
Meglehet a többség még az „Itt nyugszunk. Vándor vidd hírül a spártaiaknak: / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” sírversre is emlékszik. Az azóta eltelt évszázadok során számtalan képzőművészeti, irodalmi alkotás dolgozta fel a Thermopülai ütközetet. Néhány évvel ezelőtt még hollywoodi szuperprodukció is készült a csatáról. Pedig, ha úgy nézzük, nem történt más ott, mint 300 spártai – árulás révén – elvesztett egy csatát a hazájukat fenyegető perzsák ellen. Aztán mégsem a győző lett a győztes.
A pápai ejtőernyősök tragédiája
1941. április 12
 |
1941. április 11-én 14 órakor a magyar III. hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna-Tisza által határolt jugoszláv területek, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalására. A hadművelet során az első magyar ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában, a Ferenc József csatorna egy fontos hídját (Szenttamás) az ejtőernyősök 104 fős harccsoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és a saját csapatok beérkezéséig megtartja.
1941. április 12-én a reggeli órákban a magyar légierő Önálló Távolfelderítő Repülőosztály egy Ju-86-s gépe felderítést hajtott végre a tervezett bevetés körzetében. A pilóta jelentése szerint a hídon a visszavonuló jugoszláv katonák özönlenek, és az átkelő felrobbantására utaló előkészületek is jól észlelhetők. |
A négy csapatszállító repülőgépet Jutason feltöltötték üzemanyaggal, elhelyeztek bennük négy-négy, egyenként 100 kg-os ejtőtartályt lőszerrel, nehéz puskákkal és géppuskákkal. A bevetési terv szerint a négy gép kötelékrombuszt repül, két ajtón át egyszerre dob, s ezzel megakadályozza a deszant szétszóródását. A 4 x 26 fő 60 másodperc alatt elhagyja a gépet.
Az abonyi vörösterror
Szamuely Tibor Szolnokról saját különvonatával érkezett Abonyba, ahol 1919 május 3-án délután a helyi ellenforradalmi megmozdulás leveréséhez fogott.
Egy régi-új vörösőr, Csibrán József is színleg a nemzetőrök közé állt, a vöröskatonából avanzsált nemzetőr azonban nem bizonyult állhatatosnak, Szamuely parancsára készségesen összeállította a nemzetőrök névsorát.
Ennek alapján láttak munkához a Lenin-fiúk. Többek között elfogták sarudi Battik Béla orvostanhallgatót és tartalékos főhadnagyot, a fegyveres megmozdulás egyik vezetőjét is.
Egyenesen Szamuely vonatirodájába vitték, ahol öt perc alatt döntöttek sorsáról. Itt vörös parancsnoki tisztséget kínáltak fel neki, ami szinte példa nélküli a vörösterror korszakából. Miután ezt elutasította, kötél általi halálra ítélték. Az ítélet végrehajtását a Debrecenből érkezett, igen aktív Lenin-fiú, bizonyos Stern Mózes vállalta magára.
A Ceglédre vezető országút (a mai 4-es számú főút) szélén álló fához vitték, s mielőtt az áldozat lába alól kirúgták a széket, megkérdezték, hogy van-e utolsó kívánsága. A válasz igen büszke volt: „Úrnak születtem, úrként halok meg!” Miután kiszenvedett, még holtában is ütlegelték, ruháit ellopták, és este tízig hagyták tetemét az akasztófán.
|
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
