
Olvasáshoz kattints a címre!
Újszilvás téged is vár! Gőzerővel folynak már az előkészítő munkálatok, a terepfelmérés és minden, ami ennek a nagyszabású rendezvénynek a lebonyolításához szükségeltetik. fantasztikus koncertekkel várjáka rendezők a nagyközönséget és persze számos izgalmas, érdekes kísérőrendezvénnyel!

Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevetőhétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe. A világias jellegű öntözés, locsolkodás bemutatása voltaképpen kívülesik könyvünk magunkszabta keretein, így csak röviden, egy-két adalékkal utalunk rá. Archaikusabb jellegű tájainkról idézünk, ahol a szilaj szokást még a közösség paraszti formakészsége szabályozta. A Magyar Katolikus Lexikon szerint: húsvéthétfő, vízbevetőhétfő, húsvét másnapja: a →húsvétvasárnapot követő nap. - Mint →húsvét nyolcadába eső nap X. Pius (ur. 1903-14) rendeletéig (1911) munkaszünetes, nyilvános ünnep. 1998: munkaszüneti nap, nem parancsolt egyh. ünnep.


Állítólag az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk, ahol a régi naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de az emberek eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd – tekintettel a kettős költségre – az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.


A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombaton a Katolikus Egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem.


Cikkünket a Strand Kisvendéglő támogatásával olvashatják!- Nos, a húsvét velejárója, itt az Alföld ezen részén a kocsonya. Rájöttem, hiszen életemnek éppen a felét itt éltem le. Dunaharasztin, ahonnan ide jöttem férjhez, és környékén nem ilyenkor főzik. Karácsonykor teszik ezt. Nem is ugyanígy, de mindenesetre az ünnepre készülve sok- sok szeretettel. Most kedvenc hentesemnél sikerült hozzájutnom másfél kiló csodásan előkészített körömhöz, egy 70 dekás sertés comb darabhoz, no meg egy szép füstölt csülökhöz.


Kedves Olvasónk egy meglehetősen érdekes és izgalmas témát fezseget. Íme, levele: Szeretném a segítségedet kérni! Bár ez nem csak engem érint, de amit hallottam az mélységesen megdöbbentett! Olyan embertől akit talán szavahihetőnek hihetek! De Abony sajnos a pletykák városa és nem szeretnék erre felülni, és előre pánikolni sem! Az a hír járja amit hallotunk, hogy a Széll kastély helyére Miskolcról 300 családot fognak idetelepíteni házakat építenek nekik!


Olvasónk: A spori előtt egy bankkártyát találtak, Farkas Jenő névvel, valamint meg régebben egy különleges kulcscsomót. A bankkártya a személyi okmányok felmutatása mellett,a bankkártya kibocsátó bankjának ismertetését követően átvehető a Sportcsarnok portán és a kulcscsomó pedig az ismertetőjegyek elmondását követően!


A húsvétot megelőző péntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára. Az ünnep első nyomai a 4–5. sz.-ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. sz.-ban kialakultak; ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki. Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt (→ nagyböjt), a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló → hiedelem, → szokás kapcsolódott e naphoz.


Átmeneti javulás tapasztalható az árvízi helyzetben, míg a belvízi elöntések tovább nőttek a Közép-Tisza vidékén, ahol a Tiszán levonuló árhullám jelenleg Szolnok térségében tetőzik. Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője szerint jelenleg a Kötivizig területén összesen mintegy 400 km hosszú védvonalon folyik elsőfokú árvízi védekezés, miután a Tisza apadása miatt csütörtökön megszűntették a készültséget a Kiskörei tározó menti védelmi szakaszon.

Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
