MTI- Ötezernél többen lelték halálukat- Emléktáblát avattak Cegléden az egykori szovjet fogolytábor helyén.- Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi - mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden.

Helytörténeti iratanyagok feljegyzései és szemtanúk elbeszélése alapján a második világháború idején szovjet hadi repülőtér üzemelt Abonyban. A repülőteret 1944. november 6-7-én létesítették az orosz csapatok ideiglenes jelleggel. A frontvonal továbbhaladtával, december eleje-közepe táján áttelepítették Budapest környékére. A repülőtér a Mikes Kelemen út, Szolnoki út felüli végén, a község lakott területi része közelében volt megtalálható. Kép: Polikarpov- PO 2

Gondolták volna, hogy Jánoshidán valaha repülőtér létezett? Márpedig Magó Károly zászlós, a szolnoki repülőmúzeum munkatársa szerint Kenderesen, Abonyban, Mezőtúron, Jánoshidán és Vezsenyben mára elenyészett fel- és leszállópálya létezett. A repülőtérről hangárok, beton kifutópályák jutnak az ember eszébe, pedig szükség esetén egy legelő is szolgálhat felszállóhelyként. Ezeknek az elfelejtett reptereknek néztünk utána az elmúlt napokban.

Olvasónk, Markó Ferenc is részt vett a bácsbokidi feltárásban. Több emberi csontot is találtak a Bácsbokod melletti szántóföldeken. Hétfő óta keresik egy második világháborúban lelőtt lengyel gép és az azon utazó katonák maradványait. Több mint 1000 lőszert is leltek. A gép a második világháborúban Olaszországból Lengyelországba szállított lőszereket, amikor Magyarország felett lelőtték.

Kedves Olvasónk, Markó Ferenc ismét egy nagyon érdekes régi dolumentummal lepett meg, egy úgynevezett levelezési lappal, melyet 1874-ben adtak fel Nagy Abonyban. Ha Önök is szeretnének nekünk régi képeket, dokumentumokat küldeni, ide megtehetik: szerkesztoseg@miabonyunk.hu

Az abonyi zsidóság életéből küldte el szerkesztőségünk címére az itt látható két dokumentumot Markó Ferenc, kedves Olvasónk. Ezek nem mások, mint úgynevezett ádióforgalmi lapok 1929-ből a Schiller Istvántól és Perényi Sándortól. Gondolom a kommentekből megtudhatunk izgalmas részleteket is. Én például nem tudom, hogy mik is ezek pontosan:) LŐVE Saját tulajdon.