 Olvasónk küldte! - Rajong a magyar alkotmányért egy skót újság- Az új magyar alkotmány üdítő kivétel "a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában", "egy örökségét és önállóságát visszakövetelő civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt. Szerinte Európának példát kellene vennie erről a teljesítményről, ahelyett, hogy "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik".
Olvasónk küldte! - Rajong a magyar alkotmányért egy skót újság- Az új magyar alkotmány üdítő kivétel "a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában", "egy örökségét és önállóságát visszakövetelő civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt. Szerinte Európának példát kellene vennie erről a teljesítményről, ahelyett, hogy "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik".
	
	Amikor az EU, az ENSZ, a baloldali kommentátorok, Hillary Clinton és mások
	együttes támadást indítanak, az elég jól jelzi, hogy valaki, valahol
	különlegeset alkotott. Ez a helyzet a január elsején hatályba lépett magyar
	alkotmánnyal, amelyet az említettek kórusban ítélnek el - írja a Scotland
	on Sunday címq lap. A jobboldali és unionista beállítottságú skóciai
	nemzeti lap, a The Scotsman vasárnapi kiadása szerint a nyugati nemzetek
	hosszú ideje nem álltak elő ilyen kulturális és intellektuális, morális és
	egészében véve is nagyszerű teljesítménnyel, mint a magyar alaptörvény.
	"A huszonegyedik század erkölcsi sivatagában ijesztő lehet szembesülni a
	tradicionális értékek, a hazafiság és a szabadság ilyen drágakövével" -
	lelkesedik kommentárjában az újság, amely Brüsszelnek és Washingtonnak is
	ad egy jótanácsot: tanulmányozzák egy kicsit a magyar történelmet, mielőtt
	felvállalnak egy ilyen "hiábavaló konfrontációt".
	A Scotland on Sunday felidézi, hogy a kritikusok szerint a Magyar
	Köztársaság átnevezése Magyarországra arra utal, hogy veszélybe került a
	demokrácia. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét, miután Magyarországot
	1946 február elsején kiáltották ki köztársasággá a kommunisták. A magyar
	alkotmányosság hagyománya Szent István királyig visszavezethető, akinek
	koronája a szuverenitás legfőbb szimbóluma.
	Habár a monarchiát nem vezették be újra Magyarországon, és nem történt meg
	a Habsburg restauráció, Habsburg Ottó fia Magyarországon lakik - írja a
	lap, amely szerint a Habsburg monarchia utáni idők tragikusak voltak a
	magyar nép számára: az 1920-as trianoni békeszerződéssel Woodrow Wilson
	"megrabolta" Magyarországot, amely elvesztette területe 71 százalékát,
	lakosai 66 százalékát és egyetlen tengeri kikötőjét.
	A Scotland on Sunday több mondatrészt idéz az alaptörvény preambulumából, a
	Nemzeti Hitvallásból: "Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerzodés a múlt,
	a jelen és a jövo magyarjai között", és "valljuk, hogy együttélésünk
	legfontosabb keretei a család és a nemzet", és "elismerjük a kereszténység
	nemzetmegtartó szerepét". Ezek a szavak magasan felette állnak az uniós
	egyezmények "szócséplésének", a kereszténység és a család szerepének
	emlegetése pedig "nyilvánvalóan szembemegy az EU frankfurti marxistáival".
	A lap örül annak, hogy a magyar alaptörvény a fogantatás pillanatától védi
	az emberi életet, hogy a házasságot egy nő és egy férfi egyesüléseként írja
	le, hogy megemlíti a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét. A kommentár
	védelmébe veszi a bírósági rendszer reformját és a jegybanktörvényt is. A
	magyar alkotmány egy új "kulturális és morális ébredés" jele, amely
	szembenáll a Brüsszel irányította integrációval és politikai korrektséggel.
	"Egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi
	terméke", amelynek inkább inspiráló hatással kellene lennie Európa többi
	részére, amely "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében
	pácolódik". "Ahogy ez a nemes dokumentum leszögezi, múlhatatlanul
	szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra" - fejezi be a
	szerkesztőségi kommentárt az újság.