Kedves Olvasó! Állj meg itt egy pillanatra, vegyél egy nagy levegőt. Ha Te most jól látod a szöveget, amit írok, élesen, és könnyedén olvasod, akkor szerencsés vagy. Ha az égen tornyosuló bárányfelhők kusza fehérségét is boldogan nézed, az ég kékjével vegyülve, no meg a szivárvány lenyűgöző játékát, ha a családtagjaid szemében tükröződő arcmásodat is képes vagy felfedezni, ha a kedvesed mosolyát is jól látod, Isten kegyes volt hozzád. Sok- sok embertársunk azonban naponta küzd azzal, hogy ezen érzékszervek adta boldogsággal nem élhet együtt. Sőt, vannak, akiknek az örök sötétség jutott osztályrészül. Mert vagy vakok, vagy gyengénlátók.

A mai magyar kor rendszere és társadalma gyakorlatilag kitaszítja őket, csakúgy, mint más, egyéb fogyatékkal élő embertársainkat. Különösen ezért ütött szíven nagykőrösi olvasónk levele, mely beszélgetésünk egyes részleteit az alábbiakban teszem közzé. Emma szenved. Nap, mint nap szembesül azzal, amivel mi, egészséges emberek nem. Ezt a világot nem neki, nem nekik találták ki. Igen csekély a segély, az önfenntartáshoz elégtelen. De nem ez az alapvetően, ami csak megkeseríti a mindennapokat. Az a buszsofőr, aki ráordít, amikor szól, hogy rossz buszra szállt. Az, hogy segítség nélkül nem tud a bankautomatából pénzt felvenni, az, hogy lenézik, furcsán néznek rá, munkavállalásra pedig egyszerűen képtelen. Szomorú történet Emmáé, a gyengén látó fiatal lányé, aki ezért rabságban él, saját testi korlátai kitaszítják a többségi társadalomból. Ez a cikk azért született, hogy gondolatokat ébresszek, segítsek, és amikor Emmát, vagy sorstársainkat meglátják, ne bántsák őket, ne legyenek türelmetlenek, csak egyszerűen szeressék őket, segítsenek. Ha ezt egyszer, de egyetlen egyszer elérem ezzel az írással, akkor már volt értelme….

Emma írja:

„ Kedves Heti Hírek! Azzal a kéréssel fordulnék a szerkesztőséghez, hogy a gyengénlátókkal kapcsolatban az emberek kicsit segítőkészek lehetnének jobban, és jobban megértenék a helyzetet. A vakoknak elterjedt jelük a fehér bot. Jórészt ezt talán mindenki tudja. Most külföldön ez a jel is elterjedt a ruhákon, táskákon. Jó lenne erre valahogyan felhívni mindenki figyelmét, és bízva abban, hogy meg is értik őket, nem néznek rájuk/ránk furcsán, ha pl. közelről megnéz az ember valamit. Ebből írhatnánk egy cikket? Egy felhívást? Mit gondol kedves Veronika? „

Azt gondoltam, hogy természetesen igen, és tovább faggattam Emmát.

Konkrétan az van, hogy vagy vak valaki, vagy tökéletesen, vagy jól lát. Ezt gondolja a többségi társadalom. Aki gyengén lát, nem igazán segítik.

Nézd! Én orvosilag vagyok vak, 3 métert látok. Facebookozni képernyőnagyítóval tudok, vagy kis segítséggel. Vagy vannak felolvasó programok, de ahhoz sajnos nem jutottunk még hozzá, mert drágák. Rokkant nyugdíj nem túl sok, és minden segédeszköz nagyon drága. Még egy egyszerű nagyító is több ezer forint, ami megfelelő lenne. Munkavállalás szempontjából meg szinte nem is foglalkoznak velünk, ha megtudják a problémát. Legnagyobb nehézség a bankban, postán van, ahol ez a sorszámos rendszer van, mert többször láttuk azt, hogy néhány egészséges ember is nehezen tudja kezelni. Annyira piciben írják a sorszámhúzást is, és amikor hívják az embereket, hogy nem látni. Ráadásul pirossal. Bemondani nem mondják sehol. Segítség nincs sehol, így egyedül nem tud az ember menni. Egy egyszerű automata pénz kivételhez is kell segítség. Ugyanez a postán, és az okmányirodában is. Boltokban is, mert az árak elég kicsiben vannak írva. Jó, a Tesco-ban, meg a nagyobb boltokban kicsit nagyobban írják ki, de ott is elég kicsik a számok, betűk, és sokszor megtévedek vele. Nagyobb üzletben meg kell keresni, hogy mit szeretne az ember. Folyton pakolnak. Ha kisebb boltban megnéz valamit az ember közelről, néznek, megjegyzéseket tesznek. Látszik, hogy nem igazán értik meg. Vagy nem tudják elképzelni, nem tudom, de sokszor tapasztaltam hasonlót. Így ahol csak lehet, próbálom leplezni fogyatákosságomat.

A közlekedésnél sem egyszerű, főleg főutakon. Utazásnál sem, ha nem jártas valaki. Én nem annyira. Ismerős helyen bárhova elmegyek, de ha pl Kecskemétre kell átmenni, már nehezebb. Nem látom pl, a kiírást, és van olyan buszos, aki „leordít", hogy rossz buszra szálltam, mert mondjuk csak központig megy. Az utasok meg néznek. Vagy beígéri, hogy megáll, de elfelejti. Persze van kedves buszos is. Vonat meg, hát, kijutni sem lehet igazán, mert a busz nem vár meg, ha van kint. (Jó volt a tesco-s busz nagyon.) Arról nem tudok, hogy mennyi érintett van Kőrösön. De, gondolom, nem vagyok vele egyedül.

Helyben nem volt semmilyen képzési lehetőség számunkra. Budapesten volt, de naponta kellett volna ingázni, akár évekig is, ameddig kollégiumi férőhely lett volna, ha egyáltalán lett volna. Az általánosban sem volt egyszerű itthon, miután hazakerültem a gyengénlátók sulijából, mert a többiek folyton piszkáltak. Bár, egy olyan tanár nénit kaptunk, akit ez nem érdekelt. Aztán magántanuló lettem, de a továbbtanulás nem volt így megoldható, mert anya visszament dolgozni, apa meg nem volt az a fajta, aki segített volna. Sajnos így esélytelen elmennem dolgozni. Csak a rokkant nyugdíjból meg megélni nagyon nehéz. „

Mondja Emma. Ha látják őt, vagy sorstársait a városban, vannak annak környékén, tudják, hogy azért „ furcsa „, mert nem lát jól…. Adjanak naponta hálát a Jó Istennek, ha Önöknek megadatott az egészség.

Lőrinczy Veronika
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.