Bokros Lajos: Bosszúhadjárat a magán-nyugdíjpénztárak utólagos vizsgálata

Magyarország csatlakozás az eurozónához rövid távon tényleg nem reális,viszont a gazdaságnak hasznos lenne, ha akár már 2020 előtt csatlakozhatnánk a közös pénzhez – nyilatkozta Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este. A politikus a részletek bejelentése előtt nem volt hajlandó kommentálni, mire lehetnek elégségesek a kormányzat várható strukturális reformjai. A hazai nyugdíjrendszer átalakítását viszont “nagyon rossznak” értékeli; a magán-nyugdíjpénztárak tervezett utólagos átvilágításáról pedig azt mondta: az egy “színtiszta bosszúhadjárat”.

Magyarország csatlakozása az eurozónához tényleg nem reális rövid távon – nyilatkozta Bokros Lajos, reagálva Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentésére, mely szerint nem valószínű, hogy hazánk 2020 előtt tagja lehetne az euroövezetnek. “Valóban fel kell mérni a lehetőségeinket és teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a nemzetközi szerződések megfogalmaznak. Jelenleg ezek közül egyet sem teljesítünk, van mit tenni e tekintetben” – nyilatkozta kérdésre válaszolva Bokros Lajos.

Jó lenne a mielőbbi csatlakozás a magyar gazdaságnak

Egyelőre nem látja körvonalait sem annak a gazdaságpolitikának, amellyel képesek lehetnénk elérni az eurozónához csatlakozás feltételeit – mondta kérdésre reagálva Bokros Lajos. “Ha a kormány képes lesz rendszeresen három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, ha az államadósság a GDP hatvan százaléka alá csökken, hogyha nem lesz inflációs gazdaságpolitika és a kamatok tényleg csökkenhetnek, akkor természetesen a magyar gazdaságnak jó volna, ha minél előbb, akár 2020 előtt csatlakozhatnánk az eurozónához” - hangoztatta az EP-képviselő.

Várjuk ki a reformok bejelentését

A kormány februárban bejelenteni tervezett strukturális reformjairól – a mostanáig kiszivárgott információk alapján – a volt pénzügyminiszter még nem volt hajlandó véleményt mondani. “Nagyon szívesen visszajövök egy hónap múlva, február után.. Akkor lehet majd arra a kérdésre válaszolni, hogy az intézkedések elégségesek lesznek-e ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabil, kiszámítható, felfelé ívelő pályára álljon. Az ördög ugyanis mindig a részletekben búvik meg” - mondta a politikus.

Kérdésre válaszolva hozzátette: tizenöt éve mondja, hogy melyek azok a fontos államháztartási területek, ahol nem pusztán csak megtakarításokat lehetne elérni, hanem az állam által nyújtott minőségét is javítani kellene. Ezek közé tartozik az egészségügy, az oktatás mindkét ága – a köz- és a felsőoktatás is. “E tekintetben a kormánynak semmilyen elkötelezettségét nem látom, nem jelentettek be semmilyen érdemi javaslatot, amelyek a minőségi szolgáltatások irányába vezetnék az országot. Tényleg azt gondolom, bírjuk ki ezt az egy hónapot. Utána lehet válaszolni a kérdésre, hogy a bejelentett intézkedések reformok vagy ellen reformok lesznek-e” - hangsúlyozta az EP-képviselő.

Bosszúhadjárat a magánpénztárak utólagos vizsgálata

A nyugdíjrendszeren belül ugyanis éppenséggel ellen reformok zajlanak – folytatta okfejtését Bokros Lajos, aki nagyon rossznak értékeli a magyar nyugdíjrendszer most elkezdődött átalakítását. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem lehet azt mondani, hogy az önkéntes magánpénztárak rendben vannak, ám a kötelező magán-nyugdíjpénztárak “bizonyára eltőzsdézték” a befizetők pénzét.

“Az a helyzet, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztárakra mindig is szigorúbb befektetési, elszámolási, könyvvezetési szabályok vonatkoztak, mint az önkéntes pénztárakra. Nem lehet egyszerre ünnepelni az önkéntes pénztárakat és a sárba tiporni a kötelező pénztárakat. Hogyha az utóbbiak rosszabbul gazdálkodtak volna az önkénteseknél, az kizárólag az államnak és a kormányzatnak lenne a bűne, nem pedig ezeké a pénztáraké” - szögezte le a politikus.

A kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítja a kilátásba helyezett vizsgálatot, melynek keretében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal visszamenőlegesen vizsgálná a magánpénztárak működését, Bokros Lajos azt mondta: “Ez egy színtiszta bosszúhadjárat. Be kell bizonyítani utólag, hogy a kormánynak ez a döntése, amivel közel háromezer milliárd forint felhalmozott vagyont a magánpénztárakból átirányított az állami költségvetésbe, ez megfelelő, helyes intézkedés volt”.

Hatványozottan bajok lesznek 2012-től

Az EP-képviselő, volt pénzügyminiszter hozzátette: pontosan tudni lehet, hogy az intézkedésre csak azért került sor, mert a kormány “nem volt képes eddig reformokat elindítani, és ennek következtében a magyar államháztartás fenntarthatatlan pályán van”; a deficit nem szorulhatna három százalék alá, ha ezt a hatalmas összeget el nem vonták volna – mondta Bokros Lajos.

Az EP-képviselő – a Nemzetközi Valutaalapot és Olli Rehn uniós monetáris biztos véleményét is idézve – kijelentette: lehet, hogy a 2011-es költségvetést ezzel az intézkedéssel - a magán-nyugdíjpénztári pénzek átáramoltatásával  - formálisan egyensúlyi pályára lehetett lökni. De hogy 2012-től kezdve megint hatványozottan jelentkeznek majd a bajok, “az egészen biztos” - szögezte le Bokros Lajos.

Ellentmondásos, zavaros a kép kívülről nézve a magyar kormányzat lépéseit és annak megítélését illetően – mondta Bokros Lajos. Egyik oldalon a nemzetgazdasági miniszter – a 250 milliárdos tartalék felállításáról szól bejelentéssel –  mindössze annyit mondott, hogy a “magán-nyugdíjpénztáraktól elszedett” vagyont nem fogják elkölteni az első évben, hanem legalább 250 milliárdot megtakarítanak belőle  “Ha az összes többit elherdálják másra, vagy arra használják fel, hogy ebből foltozzák be a magyar költségvetés testén tátongó egyéb lyukakat, akkor ez nem munkálja ki a fenntartható költségvetési pályát”- hangzott a vélemény.

A monetáris tanács “tisztán kormányzati szervvé való átalakítása” éppen  a befektetői bizalom ellen hat. Míg az egyik oldalon a kormány igyekszik a befektetők bizalmát helyreállítani, másik oldalon ugyancsak a kormány ássa alá a bizalmat azzal, hogy monetáris politika önállóságát és a jegybank függetlenségét ilyen értelemben megszüntetni – hangoztatta érveit Bokros Lajos a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.

Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió. 

Tekintse meg a beszélgetést: 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.