Február 22.-én került sor a Ceglédi Járásbíróság épületében arra a perre, melyben egy abonyi nő összesen kilenc személyt jelentett fel, főként facebook kommentek miatt. Ezen lap főszerkesztője egyben a www.miabonyunk.hu internetes portál főszerkesztő tulajdonosa is, és én magam is érintett vagyok az ügyben, mint „vádlott”. Rajtam kívül még két közszereplő és hat magánszemély érintett az ügyben. A jelenlévő 9 „vádlott” értetlenül állt a magánvádló feljelentése előtt, többen elmondták, hogy nem értik, miért vannak itt, nem tudják értelmezni a magánvádló beadványát. A bírónő a tárgyalás elején ismételten megpróbálta békés mederbe terelni az ügyet, békéltetést kísérelt meg.

A teremben lévő összes abonyi „vádlott” kijelentette, hogy szeretnék, ha az eljárás véget érne. Kérték a magánvádlót, hogy fejezze be a véleményük szerint becsületsértő, rágalmazó posztok megjelentetését. A magánvádló először közölte, hogy egy- két emberrel hajlandó lenne békülni, de ő nem akarja befejezni a közösségi oldalán történő posztolgatását. A tárgyalás későbbi szakaszában is mind a 9 feljelentett személy szerette volna lezárni az ügyet azzal, hogy „elfelejtik” egymást, és nem írnak egymásról a továbbiakban semmit.

A vége az lett, hogy a feljelentést tevő abonyi nő már senkivel nem akart békülni, folytatni kívánja posztjait a facebookon. Ekkor két „vádlott” viszonvádat nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a bírónő megvizsgálja ezen beadványokat, és ha ezeket a viszonvádakat alaposnak találja, akkor a magánvádló a perben szintén vádlott lesz.

A két magánvádon kívül is nyújtottak be dokumentumokat a tárgyalásra. Az egyik abonyi megvádolt nő külön kihangsúlyozta, hogy ő nem magánvádat nyújt be, hanem bizonyítékokat csatol be az üggyel kapcsolatban, melyből elmondása szerint kiderül, hogy a magánvádló mikkel vádolja őt, és szerinte a feljelentésében nem mond igazat, illetve zaklatja őt a magánvádló.

A bírónő a tárgyaláson a magánvádlónak azt mondta, hogy „Ez nem a Forsíte Saga”, célozva a magánvádló folyamatos facebook posztjaira.

A magánvádló azzal vádolta meg a jelenlévőket, hogy ők 42 darab kamuadatlapot hoztak létre, és abban bízott, hogy majd a hatóságok kinyomozzák ezen személyeket. Ezzel összefüggésben a tárgyalást vezető bíró elmondta, hogy nem lesz már több nyomozás, és az állításait arra vonatkozóan bizonyítania kell, hogy az itt jelen lévő hoztak létre 42 darab kamuadatlapot. A 9 „vádlott” egyöntetűen elutasította azt a vádat, mely szerint ők bármilyen kamuadatlapot létrehoztak volna. Ezen cikk írója, Lőrinczy Veronika a tárgyaláson kérte, hogy vizsgálják ki, hogy a magánvádló közszereplő-e, valamint kérte az elmeorvosi szakértői vizsgálatát is.

A tárgyalást összegezve elmondható, hogy az áprilisra kitűzött következő tárgyalási napon két „vádlottat” és magát a magánvádlót fogják meghallgatni. Mivel két viszonvád került beadásra, lehet, hogy a magánvádlóból is vádlott lesz. A jelen lévő 9 feljelentett mindegyike megbékélt volna, sőt a két, magánvádat benyújtó személy is kérte először a feljelentőt, hogy rendezzék békés úton az ügyet. Erre az abonyi nő nem mutatott hajlandóságot, így ellene magánvádakat nyújtottak be, becsületsértés, személyiségi jogok megsértése, zaklatás miatt.

A mai tárgyalással kapcsolatban a feljelentő abonyi nő már posztolt facebook oldalán, melyet saját elmondása szerint ezrek is olvasnak. Ebben több valótlan elem jelent meg. Tekintettel arra, hogy magam is jelen voltam a bírósági tárgyaláson, mint a www.miabonyunk.hu főszerkesztője, jogom van a vonatkozó magyar jogszabályok szerint beszámolni az ügyről.

Jogszabályi háttér

A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve a tisztességes eljáráshoz való jog egyik garanciális eleme. Lényege, hogy a bírósági tárgyaláson nemcsak az eljárási szereplők, hanem rajtuk kívül bárki jelen lehet hallgatóságként vagy a sajtó képviselőjeként.

Az EJEB számos határozatban foglalkozott az idézett követelményekkel: mind a polgári, mind a büntető peres eljárásokat érintően hangsúlyozza, hogy a bírósági tárgyalás nyilvánossága a tisztességes eljárás megvalósulásának egyik alapkövetelménye.

A tárgyalás nyilvánosságának legjelentősebb feladata a társadalmi ellenőrzés, ezért nemcsak az eljárási szereplők érdeke a nyilvánosság érvényesülése és a sajtó tárgyalási jelenléte, tudósítása a peres eljárásokról, hanem az egész társadalomé.

Az EJEB gyakorlata szerint egy társadalom demokratikus működésében a sajtó létfontosságú szerepet játszik, és a bírósági tárgyalásokról történő tudósítás a sajtó kiemelt feladata, biztosítva ezáltal a közvélemény jogát a tájékoztatáshoz. A Bíróság a 10. és a 6. cikkek kapcsolatáról több ítéletében is megismételte az álláspontját: a sajtó kötelezettsége és feladata a közvélemény tájékoztatása, és e feladatnak fontos része a bírósági eljárásokról történő tájékoztatás, ami összhangban áll a 6. cikk 1. bekezdésében meghatározott nyilvánosság követelményével. A közvélemény tájékoztatáshoz és információhoz való joga a sajtó tevékenysége által valósul meg, amely így a gyakorlatban biztosítja a bírósági eljárások nyilvánosságát és az igazságszolgáltatás működésének közvélemény általi kontrollját.

Forrás: https://media-tudomany.hu/archivum/a-birosagi-targyalasok-nyilvanossaga-veszelyhelyzet-idejen/ 

Lőrinczy Veronika
  

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.