Elmarad a büntetés…..

Kedves Olvasónk, Figura jelentette, hogy lakókörnyezete közvetlen közelében a Kerektó dűlőben, az erdőben lopják a fákat. Nem is akárhogyan, mert egyre pofátlanabbul, egyre nagyobb tételben. Igaz, bizonyára fáznak a fatolvajok. Ez azonban bűncselekmény. Ez nem nevezhető rőzseszedésnek! Nem más, mint úgynevezett „ megélhetési bűnözés „, bár ezt a szót nem ismeri el már a magyar jogrend. Dutyi jár annak, aki ezt teszi. Változott a jogszabály: A törvény szerint a rendőrség a szabálysértési őrizet intézményét akkor alkalmazhatja, ha a cselekményt elkövető személyt olyan szabálysértésen érnek tetten, amire a bíróság elzárást is kiszabhat büntetésül. Ilyen például a terménylopás vagy falopás is.

Figura írja:

Megdöbbentő: Fagyjon meg a családom?

Magyarországon évente 30-40 ezer köbméter fát lopnak el napi tüzelőanyagként, jellemzően szegény családok. A bírság több tízezer forint, így a téli fűtési szezonban naponta tucatjával érkeznek férfiak a fogdába, hogy leüljék büntetésüket. Képriport a szegénységről Magyarországon.

Képek itt: http://hvg.hu/nagyitas/20101210_falopas_nagyitas

Tavaly lépett életbe az új erdőgazdálkodási törvény, melytől elsősorban azt remélték a törvényalkotók, és az erdőgazdák is, hogy jelentősen visszaszorítja az elmúlt években elharapózott falopások számát. Hivatalos adatok szerint az illegális fakitermelés évente nagyjából 300-500 ezer köbméterre tehető. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tavalyi tanulmánya szerint évente több millió köbméterre tehető a hatósági nyilvántartást megkerülő fakitermelés.

Mit tesz a törvény a falopás ellen?

Az illegális fakitermelés problematikája, függetlenül annak mértékétől, tehát már nem kikerülhető, így a törvényalkotóknak is lépniük kellett valamit az ügyben. Ez több változást is indukált, többek között az úgynevezett erdővédelmi szakszolgálat felállítását, melynek feladata a rendőrséggel, a polgárőrökkel és a természetvédelmi őrszolgálattal együttműködő erdőfelügyelet. Korábban az erdőőrzés a tulajdonosok kötelessége volt, ami különösen nagy terhet rótt például a védelem nélküli erdők tulajdonosaira, akik sok esetben még erdőgazdálkodást sem folytatnak. Ezek a felügyelet nélküli erdők váltak a fatolvajok kedvelt célpontjaivá, miután a rendőrség csak igen ritka esetben vállalja magánerdők felügyeletét.

A tulajdonosoknak ráadásul az ellopott fa kárán felül a büntetést is kellett fizetniük, valamint az erdőfelújítás költsége is őket terhelte. Az új törvény szerintbüntetés már csak akkor jár a tulajdonosnak, ha tudomására jut az eset, de nem jelenti be a lopást, ugyanakkor az újratelepítési kötelezettség továbbra is őt terheli. Az újonnan létrehozott – és elvileg 2010. második felében felállításra kerülő  ( a mai napig nem jöttek létre!- a szerkesztő megjegyzése ) - erdővédelmi szolgálat tagjai köztisztviselők, akik együttműködnek a társhatóságokkal, az erdészekkel, a polgárőrökkel. Ők végzik majd a közúti ellenőrzéseket is, és az áru származását, forgalmát ellenőrizve vizsgálódhatnak a fát árusító telepeken. Ezentúl az erdőtüzek megelőzése – együttműködve a tűzoltókkal –, oltása is a feladataik közé tartozik.

Az illegális fakitermelés visszaszorítását hivatott segítenifaanyag származási igazolási rendszer bevezetése is, amely a kivágott fa erdőtől egészen az elsődleges felhasználásig történő nyomon követését írja elő. Ennek célja, hogy minden egyesfaanyagtétel visszakövethető legyen, így a fa kivágását követően sorszámmal ellátott, tételes szállítólevelet kell csatolni minden szállítmány mellé, amit a közúti ellenőrzések során be kell mutatni. Az új törvény szerint az erdészek is megállíthatják a fát szállító járműveket, igazoltathatják a sofőrt, számon kérhetik, hogy honnan származik a fa. Ha a vezető nem tudja igazolni, akkor nemcsak a fát foglalhatják le, hanem a lopáshoz használt eszközöket, köztük a szállításhoz használt járművet is.

Például akibejelentés nélkül termeli ki a saját erdejében a fát, erdőgazdálkodási bírság gyanánt köbméterenként 100 ezerszer 0,2, azaz20 ezer forintot tartozik fizetni, ami a fa piaci árának többszöröse. De bírság jár a nem szakszerűen nevelt faállományért is.

További bírság jár erdőben való legeltetés esetén, méghozzá a károsított terület nagysága és a károsodás mértéke szerint akár 30-300 ezer forint. Fél kilogrammosnál nagyobb fejszével történő erdőlátogatásért 10 ezer, míg motorfűrész esetén 20 ezer forintos erdővédelmi bírságot vethetnek ki.

Forrás: http://agrarszektor.hu/hir/34/modositott_erdotorveny_lepni_kellett_a_falopasok_ellen.html

Sajnos a falopás komoly erkölcsi kár, és durva természetkárosítás - az erdő értékét - különösen az erdő eladhatóságát - minden esetben negatívan befolyásolja. Erdő vétele esetén mindenképpen ismerjük meg a környéket, és tájékozódjunk mekkora a falopás mértéke!

Jó ötlet lenne a romániai példa alkalmazása:

A falusi lakosság ismeri a vidéket, az embereket, a falu szélén lakók pedig besegítenek az erdészeknek - gyanús mozgás esetén azonnal értesítik a szakembert, aki nyomban a helyszínre siet. Van jogköre, és a törvény az Ő pártján áll. Ezért van tekintélye is az erdésznek! Így meg tudja védeni a közösség vagyonát, hiszen az erdők egy jelentős része az önkormányzatok tulajdonában van! Ezért is láthatunk Erdélyben gyönyörű erdőket -és nem letarolt, ellopott hegeket a tájon. Mert a szakszerű erdőgazdálkodás, a helyi erdész szakember, a lakossággal és a jogalkotókkal együtt érvényt tud szerezni a közérdeknek!

Forrás: http://erdoertekeles.blog.hu/2009/06/23/falopas

Figura megjegyzése:

Ez annak az autónak a nyoma amelyik kivágta a nagy fát. Gondolom nem Trabin vannak ilyen papucsok.