A mai napon éppen Cegléd felé félúton kapott el a rettenetes égi áldás és az orkán erejű szél. Gépkocsimból semmit sem láttam, úgy tettem, ahogyan a többiek. Jöjjön, aminek jönnie kell, bekapcsoltam a vészvillogót és leálltam az út szélére, már amit egyáltalán szerencsém volt látni belőle. Borsónyi jegek kopogtak a szélvédőmön és az autó többi részén, fülsiketítő robajjal törte le a fák ágait az eszeveszett szél. Az autóm hintalóként himbálózott jobbra és balra, felettem karvastagságnyi ágak repkedtek. Halálfélelmem volt, nem tehettem mást, csak imádkoztam szépen csendesen, hogy ezt is éljem túl.
3 Hozzászólás
Kommentek
Truckman -
2011.07.22. 20:23:28
...reggel 09:30 óra. Valahol az ország szőnyegén. Olyan felhők jöttek, hogy azt hittem végre itt a JUDMENT DAY, de aztán kiábrándultam belőle, hogy még nem! Ez csak némi 100km-es szél, meg jég, azaz pici vihar. Beálltam az oltalmast adó hídpillér alá, a vontatóval. Egy totoja jaris beelőzve engem bebicskázott, mert azt hitte, hogy majd tud menni vakon, hiszen dőlt az égi áldás! Aztán letért az útról, pár útszéljelzőt kiütve ,belement az árokba, oldalával. "Betakaródzott", ahogy szoktuk mi ezt momdani. Miközben ott álltam, kitett papucsokkal, furáltam, hogy nem adja fel a "harcot" a totojás csaj! Ezerrel megy az oldalán az árokoldalán, küzd, a félig vízzel megtelt csapadékel vezetőárokban. Aztán lesem, hogy jobb kormányos a konzervdoboz. Hehh.
-Fulladj már meg! ...mondtam magamban.
...de aztán nem. Mert kimászott a szöszi a bal elsőn.
Neki vajon volt halálfélelme?
nomi -
2011.07.21. 08:57:23
Én is kocsiban ültem,éppen akkor értem haza...csak Én az udvarunkon..mert betolattam és egy pillanat alatt jött a vihar...levegőt nem kaptam mikor kiszálltam és probáltam bejutni a lakásba..így még életemben nem féltem...
Fata Morgana -
2011.07.20. 15:19:36
Nem irigyellek az átéltekért, személy szerint biztonságban, épületen belül néztem végig a megvadult természet eszement pusztítását, amint két hatalmas fenyőfát gyökerestől fordít ki a földből.
Félelmetes volt.
 |
 |
 |
 |
