2012-ben megvették a területet. Azóta lapinformációink szerint nem folyik kármentesítés, és a korábban az ügyet megáénak érző önkormányzati képviselő is hallgat. Vajon miért? Vajon most mennyire szennyezett a terület? Vajon most mennyire veszélyezteti a közelben lakók egészségét az itt található „időzített bomba”? 2013-ban 105- szörös volt a triklór- etilén koncentrációja a talajvíznek. Most ez mennyi lehet? Kérdéseinkre reméljük választ kapunk!
Nézzük a történetet, feketén- fehéren!
Mi az a triklór – etilén? A triklór- etilén erősen mérgező, karcinogén anyag. Vízzel nem elegyedik, külön fázist képez a talajban. Kis mennyiségben altató hatású, nagyobb mennyiségben akár halálos kimenetelű mérgezést okozhat.
Mérgezési tünetei az émelygés és a hányás.
Hosszabb idő alatt karcinogén és mutagén hatású.
Ezek fényében mit szól Ön ahhoz, hogy 2013-ban az előírt mérték 105- szörösét mutatták ki ebből az anyagban a volt Mechanikai Művek telephelyén a talajvízben?
Lapinformációink szerint civilek ebben az ügyben a közelmúltban a hatóságokhoz fordultak, és várják a vizsgálat eredményét. Több, a közelben lakó abonyi is azt állítja, hogy évekkel korábban még kaptak tájékoztatókat a szennyezés mértékéről, valamint a kármentesítési folyamatról.
Az elmúlt 5-6 évben azonban semmilyen érdemi információ nem érkezett az aktuális helyzetről, síri csend honol az ügyben. Civilek az ügy megismerése érdekében az egykori felszámoló biztos útján kértek és kaptak segítséget. A lapunkhoz is eljuttatott anyag döbbenetes dolgokat tartalmaz.
A rendelkezésre bocsátott iratokból megismerhető a környezetszennyezés oka, kiterjedése, összetevői, a kármentesítésre tett intézkedések. Mióta eladták az ingatlant, elfogynak az információk és homály fedi a helyzet megoldottságát vagy megoldatlanságát.
A Mechanikai Művek területén (Abony, Tószegi út 54.) 1995-ben szénhidrogén- és olajszennyezést tártak fel. Ezt követő vizsgálatok eredményeként 1999-ben már talaj- és talajvíz szennyeződésről szóló dokumentáció készült. A talajt érintő szennyezés olaj elfolyásból származott. A jelentősebb és nehezebben elhárítható talajvizet érintő, környezeti kárral járó klórozott szénhidrogén terhelés az egykori kondenzátor üzemnél keletkezett, ami egy tovább áramlással a Gábor Áron út területére is kiterjedt. A feltáró dokumentumok alapján a környezetvédelmi hatóság kármentesítésre kötelezte az akkori tulajdonost.
2013-ban így nézett ki a kút. Most vajon milyen lehet?
A kármentesítés az olajszennyezés vonatkozásában talajcserét, az illékony klórozott szénhidrogének esetében 7 db tisztítókút létesítését és a talajvíz folyamatos tisztítószivattyúzását, valamint a szennyezett és tisztított talajvíz rendszeres monitoringozását írta elő.
2013-ban ilyen volt a kút. Most vajon milyen lehet?
A leírás szerint a terület kármentesítése és az arról szóló monitoring jelentések készítése folyamatos, illetve rendszeres volt. Egészen 2012-ig, amíg a felszámoló biztos az ingatlant értékesítette.
Érdekesség, hogy az ingatlant értékcsökkent áron szerezhette meg az akkori vevő, mivel a területet 30-50 millió forintra becsült költségű kármentesítési kötelezettség terhelte. A felszámoló elmondása szerint a terület eladásáig a választókerület képviselője folyamatos tájékoztatást kért a lakók tájékoztatása érdekében. Az értékesítés után viszont elmaradt a képviselői érdeklődés és azt is homály fedi, hogy az új tulajdonos folytatta-e a kármentesítést.
Sokatmondó azonban a 2013-ban készült (és utolsóként rendelkezésre álló) monitoring jelentés, miszerint a 7 kútból bejövő talajvíz triklór-etilén koncentrációja a 150 mikrogramm/liter mentesítési határértékhez képest 15.800 mikrogramm/liter volt, vagyis 105- szörös érték volt. A jelentés szerint a tisztítómű a terület eladását követő évben már nem üzemelt, a szennyezett gócokban a szennyezőanyagok koncentrációja növekedett. A probléma tehát egyáltalán nem volt megoldott, azonban a további kármentesítésről az azóta eltelt időszakban már nem esett szó.
2012-ben a vevők nyomott áron, 35 millió forintért vehették meg a területet, mert kármentesítési kötelezettség terhelte azt. A jelek szerint ennek ellenére ők nem csináltak semmit pedig az átvételkor keszült monitoring szerint az elfogadható határérték 105 szerese volt a trikloretilén koncentrátum a talajvízben. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a hatóság korábban a Gábor Á. Úti fúrt kutak használatát is megtiltotta.
A felszámoló szerint amíg ők kezelték a kutakat addig a körzet önkormányzati képviselője rendszeres tájékoztatást követelt, pedig akkor működött a műszaki beavatkozás. Most vajon miért hallgatnak az esetről?
Amennyiben megismerjük a hivatalos vizsgálat eredményét, mindenképpen közzétesszük!
LV