Mostanság hogy ennyire enyhe az időjárás, már nem az jár a fejemben mint a nagy mínuszok idején: De rendes az Önkormányzat, hogy hetekig biztosítja a havas utakat-járdákat természetesen azért, hogy Mi a gyermekeinket szánkóval húzhassuk bárhol az utakon anélkül, hogy lekopna a csúszó felület a sózott aszfalttól...

Hanem az az áldatlan helyzet ami kialakult az utca két oldalán! Óriási sár mindkét oldalon. Az út szélén közlekedni és kultúráltan parkolni lehetetlen. Minden tele sárfelhordással! Kicsit sem balesetveszélyes, főleg hogy egy iskola van mellette! Az pedig, hogy mennyi sarat kénytelenek a gyerekek plusszban behordani a suliba, senkit nem érdekel?

Gondolom semminek nem tesz jót odabent. Ilyen ez a város (falu)! Pedig szerintem nem vágná agyon a költségvetést egy földkitermelés az út két oldalán, utána pedig bazaltzúzalékos-murvás betöltés megfelelően tömörítve. Sajnos ez is csak álom marad, mint például az Arany J. úti ovi járdájának a megemelése, hogy ugyan ne dőljön már rá előbb-utóbb a gyerekekre a NEMTÖRŐDÖMSÉG miatt szétázott épület!! Boldog Új Évet...

A növényi tejek igazi sztárrá váltak az utóbbi években – nemcsak a kávézókban, hanem otthon, a reggelizőasztalon is. Egyre többen választják őket laktózérzékenység vagy vegán életmód miatt, vagy egyszerűen azért, mert könnyebben emészthetők, finomak, nem viszik fel a vércukorszintet és rengetegféle formában elérhetők.

Ki ne ismerné a közös projektek problematikáját, pláne, ha ahhoz összehangolt adminisztrációra van szükség?! Amikor több kollégával együtt kell szerkeszteni, vezetni a dokumentumokat, az számtalan hibalehetőséget hordozhat magában.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.