Tájékoztató mezőgazdasági hulladékok égetéséről- A mezőgazdasági hulladék égetésére vonatkozó jogszabályok áttekintésével kapcsolatos tájékoztatás. A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (1) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.

A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:

a) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

b) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.


c) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza. Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.

d) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

e) A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §-át, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.

A fentiekben hivatkozott a)-c) pont rendelkezései csupán meghatározott rendeltetésű területre terjednek ki (védett életközösségek, erdő és annak 200 méteres sávja, természeti terület).


A mezőgazdasági területen – a kivételeket felsoroló jogszabály hiányában – a megjelölt hulladék égetését megengedő jogi szabályozás nem áll rendelkezésre, de az OTSZ hatályos rendelkezései ettől függetlenül alkalmazhatók és alkalmazandóak.


Az OTSZ alábbi rendelkezési irányadók a tarló- és a növényi hulladék égetésére, illetve tűzveszélyes tevékenységre vonatkozóan:

Egyrészt a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás, illetve az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályozás.

A szabályozásból két fontos bekezdés:
- A növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
- A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltó-parancsnokságnak írásban be kell jelenteni.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a tűzoltónak eljárása – az OTSZ hivatkozott szabályainak vizsgálatán túlmenően – során azt kell megállapítania, hogy milyen területen történt a tűzgyújtás, égetés (külterület vagy belterület, ha nem belterület milyen művelési ágban van az adott ingatlan pl. erdő művelési ág, vagy más mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan, nem minősül-e védett területnek). Ha a terület jogi jellege eldönthető és az nem minősül belterületnek, úgy a terület szerinti jogszabály és az OTSZ rendelkezései szerint kell a kérdést tisztázni.

Jogszabályi környezet:

- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

- 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről

- 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről

- 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.