2012-ben az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola két évfordulót is ünnepel: az intézmény idén lett 110 éves, zenei tagozata pedig 55 éves. Ennek tiszteletére a Bihari Színkörrel egy közös színpadi előadással készültek. Április 13.-án és 14.-én mutatták be a nagy nyilvánosság számára a Dzsungel könyve című musicalt, az érdeklődés és nézőszám hatalmas volt.

Kipling klasszikus történetének színpadi változatában azonban ezúttal nem felnőtt szereplők, hanem szinte teljes egészében gyerekek szerepeltek. A többhónapos komoly felkészülésnek és munkának köszönhetően azonban az ifjú színésznövendékek kitűnően vették az akadályt, és óriási sikert arattak egy olyan színdarabban, mely még a felnőtt szereplőknek is komoly kihívást jelent időnként. Az alábbiakban néhány kulisszatitkot szeretnék megosztani a Gyulai Iskola és a Bihari Színkör közös előadásáról.
Rudyard Kipling története Maugliról, és India dzsungeljeinek állatairól egy olyan klasszikus, amelyet mindenki ismer valamilyen formában. Az ebből készült színházi adaptációt (musicalt), amelyet most előadtak, először 1996-ban mutatta be a Pesti Színház; a darab szövegét Békés Pál írta, a dalszöveget Geszti Péter, a zenéjét Dés László szerezte. A darab rövid idő alatt óriási sikerre és népszerűségre tett szert; elnyerte a Színházi Kritikusok díját, azóta pedig közel ezer előadást ért meg az ország különböző színházaiban.
A musicalről tudni érdemes, hogy sokkal jobban követi Kipling eredeti regényét, mint az ebből készült Disney-rajzfilm. Míg ez utóbbi egy szelíd gyermekmese lett, amelynek története más, és nélkülözi az eredeti regényben taglalt gondolatokat és tanulságot is, addig a musical egy komoly hangvételű mű, mely nem kifejezetten tekinthető mesejátéknak, a célközönsége sem kizárólag a fiatalabb korosztály. Ezért a Bihari Színkör bizonyos jelenetek kihagyásával és egyéb apróbb változtatásokkal próbálta elérni, hogy a kisebbek számára is könnyen érthető legyen a történet.
Természetesen mindez nem sokban befolyásolta azt a tényt, hogy "felnőtt" szemmel nézve is igen "nagy" darabról van szó. Sok ember összehangolt és komoly munkája kellett ahhoz, hogy sikeres legyen. A darab egyik rendezője, valamint díszlettervezője Jébert József, azaz "Öcsi". Közel harminc éves színházi múlt áll mögötte (többek közt a Miskolci Nemzeti Színházban is dolgozott színpadmesterként). A színkör tavaly bemutatott mesejátékát, a Pinokkiót is ő rendezte, és az ő ötlete nyomán esett a választás a Dzsungel könyvére. Bakos Melinda szintén, mint rendező működött közre a darab elkészültében, valamint zenei rendezőként és koreográfusként, illetve ő tanította a gyerekeket. A Bihari Színkör szubrettje, korábban Pinokkió szerepében is láthattuk. Lankus Hajnalka mint súgó segített, illetve ő játszott a gyerekekkel a próbák kezdetén. A jelmezeket Rátóti Péterné készítette, a maszkok festésében pedig Lankus Hajnalka, Nagy Lilla és Jandácsik Pál vett részt. Nehéz lenne most felsorolni mindenkit, aki részt vett valamilyen módon a darab elkészültében. Összességében több mint ötvenen állnak eme a színdarab mögött, ebből közel negyven szereplő.
A szereplők többségükben általános iskolás gyerekek voltak, jellemzően színészi tapasztalatok nélkül. Közülük azonban hárman a szigligeti színházban is játszanak (Nagyhajú Boglárka - Bagira, Török Anna - Sir Kán, Balogh Tamás - Buldeó szerepében). A Mauglit megformáló Szabó Benedek nagyszerűen keltette életre a se ember, se farkas Mauglit. Bartucz Kristóf, azaz Balu szintén nagyot alakított (az ő monológja a második felvonásban dramaturgiai okokból meg lett toldva, illetve érdekes volt látni a jelmezét, ugyanis egy nagy műhasat viselt). Sir Kán, azaz Török Anna Borbála kitűnő gonosz szereplőnek bizonyult, szép jelmezzel, rockos dalát jól előadta erős hangjával. Bagira, azaz Nagyhajú Boglárka szintén nagyon helyes volt és érzelmes (az ő karaktere csak a színpadi változatban lány, az eredeti történetben fiú). A darab idősebb és rutinosabb bihari színkörös szereplői nyilván sokkal otthonosabban mozogtak a színpadon, és gyorsan belerázódtak a szerepükbe (Ferenczi Fanni, Kertész Benjámin, Újhelyi Albert és Víg Nikoletta - a Keselyűk szerepében). Jandácsik Pál a félelmetes Káként egy igazi jelenség volt különleges ruhájával és mozgásával.
Fenti felsorolásból ugyan kimaradt még jó pár név, azonban a darab valamennyi szereplője kitűnően játszott, táncolt és énekelt a színpadon, és érezhetően hozta a maximumot már a főpróba során is. Ahogyan az előadás zavartalan lebonyolításáért és irányításáért felelős "stáb" is jól tette a dolgát a kulisszák mögött. A sok gyakorlásnak köszönhetően semmilyen baki sem történt a nyilvános előadásokon, minden a tervek szerint, olajozottan zajlott, technikai problémák sem voltak. A jelmezeket és a maszkokat igényesen megtervezték, egyediek és kreatívak lettek, ahogyan a megvilágítás, és különböző effektusok is kellően látványosra sikerültek. Így bízunk benne, hogy aki végignézte a Bihari Színkör és a Gyulai Iskola közös előadását, az egy nagyszerű élménnyel lett gazdagabb. Reméljük, nem utoljára!
(Ezúton köszönöm Jandácsik Pálnak, hogy segítséget nyújtott ezen cikk megírásában és beavatott számos kulisszatitokba. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben még sok hasonlóan igényes előadást és műsort láthatunk majd tőlük, amihez jó munkát és sok sikert kívánok a Színkör valamennyi tagjának. Csak így tovább!)
Dávid Gergő

 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.