Felhívás!

"Már a nagyvilág se a régi. Rossz idõk járnak Kanadában is. Nem megy a
bodza. De ez még mind hagyján. Honvágy van. Méghozzá gyötrõ. Így aztán az
üldözöttek vállalva a rasszista kockázatot, az üldöztetést és a félelmet,
hazatérnek. A szív megszakad, szem nem marad szárazon. Cudar ez a világ...

Nyíregyházáról összesen közel 60 ember ment el tavaly, de úgy néz ki,
elõbb-utóbb valamennyien hazajönnek majd, mert gyötrõ honvágyuk miatt nem
bírják elviselni a kinti életet - sírta tele a napokban a sajtót Balogh
Artúr, a városi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.

Majd így folytatta: - Nem jószántukból mentek el. Tavaly a cigányok elleni
gyilkosságok, támadások félelmet keltettek, a közhangulat rendkívül feszült
volt, a Huszár-telepen élõk is napokig nem aludtak, rettegtek éjszaka. A
munkalehetõségek ezzel együtt még inkább beszûkültek, a szegénység
nyomasztóvá vált. Én megértem ezeket az embereket. Nem rablókról,
gengszterekrõl, törekvõ családokról van szó, akik megpróbáltak új életet
kezdeni, de nem bírták a távollétet feldolgozni. Ezt is meg lehet érteni.
Most itt állnak fedél nélkül. Nem hagyhatjuk, hogy az utcára kerüljenek.

Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Nem ezek azok, akik tavaly a
világban végigköpködték és elmondták Magyarországot mindenféle
rasszistának, nácinak, aztán kivándoroltak Kanadába, mondván ezt itt
annyira szörnyû hely, hogy itt képtelenség élni?

De igen õk azok.

A rettegõk, akik néhány hónappal ezelõtt úgy húztak el, de elõtte még a
nagy félelemben teljes lepusztították és szétlopták a számukra kiutalt
szociális lakásokat.

Õk azok, akik aztán a tengerentúlon menekült státuszért folyamodtak, majd
lekarcolva a kanadai államot, ott is próbálták azt az élõsködõ életet élni,
amire itthon rászoktatta õket a nagyon liberált értelmiség.
Azonban Kanadában mások a játékszabályok, ott nincs vég nélküli ingyen élet,
mint nálunk. Ott, ha segélyt kapsz, akkor tenned is kell érte valamit. Ha
mást nem, akkor rendszeresen iskolába járni, hogy megtanuld a nyelvet, hogy
késõbb tudj állást vállalni, aztán kell egy kis önkéntes munka is, hogy
bizonyítsd az elkötelezettségedet az ottani értékek iránt.

Így egy idõ után kitelik a cigánybecsület, és a kanadaiak rájönnek arra,
hogy ezek az "üldözöttek" valahogy se tanulni, se dolgozni nem akarnak.

Aztán elindulnak az elsõ eljárások az elkövetett bûncselekmények miatt,
majd néhány hónap után - ahogy a bürokrácia malmai õrölnek - eljön az az
idõ, hogy a menekültügyi bíróság döntsön az ügyükben. Mivel az esetek
többségében, figyelemmel az életvitelükre elutasító válasz születne, a
romák kitalálják, hogy õk mégiscsak hazajönnének. Ekkor a kanadai állam
felülteti õket egy repülõre, és a kanadai adófizetõk pénzén visszaküldi
õket, hogy ezután már rajtunk élõsködjenek tovább. A statisztikai adatok
szerint a Kanadába menekült cigányok 97 százaléka így jár és egy éven belül
visszatér Magyarországra.

Azonban azt a vérlázító képtelenséget, amit most csinálnak, eddig még
kevesen merték megtenni. Azt követelik, hogy az önkormányzat soron kívül
utaljon ki lakást a számukra.

Hogy miért is? Mert az, nekik jár. Sõt még azt is kijelentették, hogy nem
ideiglenes szállásra gondolnak, mert azt csak a legvégsõ esetben fogadnák
el, hanem külön-külön önálló lakásokra.

Szerencsére az önkormányzat illetékesét nem nagyon hatotta meg a
siránkozásuk. Közölte velük, hogy mivel annak idején a lakástörvény törvény
értelmében nem jelentették be, hogy 60 napon túl el fogják hagyni a
rászorultsági alapon kapott bérlakást, ezért a bérlemények állagmegóvása
érdekében a lakásokat visszavette a város, majd a lelakott és igen rossz
állapotú otthonok többségét felújította és új bérlõknek adta ki. Így aztán
azokat a lakásokat biztosan nem kaphatják meg, de másikat se nagyon, mivel
a rendelet szerint öt éven belül új lakásigénylést nem adhatnak be.

Természetesen mindjárt elindult hõbörgés, és Balogh Artúr helyi fõretek is
nyomban exponálta magát: - Nekünk az a célunk, hogy a hazatérõ családok
valamilyen formában minél hamarabb lakáshoz jussanak és minden demokratikus
eszközt meg fogunk ragadni ennek érdekében, fórumot szervezünk,
nyilvánosságot keresünk, ha kell, az utcára is kimegyünk.

A történet egyelõre itt tart, de amilyen romabarát szabályozás van ma
Magyarországon, elõbb-utóbb biztosan kisírnak majd maguknak valamit és
aztán beleröhögve az arcunkba, tovább élõsködnek rajtunk. Nem kérdés, hogy
az ügy törvényi szabályozásért kiállt, mert vérlázító, hogy ilyen
megtörténhet, hogy egyáltalán eszükbe mer jutni ilyen követelés.

Aki mondvacsinált okokból megtagadta ezt az országot és elment innen, az
már többet ne akarjon visszajönni. Vagy ha igen, akkor az ilyen tettekért
nem lakás meg segély jár, hanem börtön. Hazaárulásért.

Azonban ilyen szabályozás jelenleg sajnos nincs, úgyhogy más megoldást kell
találni.

Az lenne a legjobb, hogyha a visszatérõk beköltöznének egy-egy nagyszájú
liberális cigányvédõ otthonába. Most lehetne bizonyítani: Mohácsi
Viktória, Gusztos Péter, Kuncze Gábor. Most meg lehet mutatni, hogy, van
fény az alagút végén.

Elempé!!! Itt a lehetõség, fel lehet ajánlani egy-egy szobát!!!

Most ne hallgasson Tamás Gáspár Miklós se, meg akik tele szokták sírni a
médiát a cigányok sanyarú sorsáról. És itt a jó alkalom Németh Sándornak
meg a Hit Gyülekezetének. Most meg lehet mutatni az együttérzést.

Mindegyikõjük fogadjon be egy-egy cigánycsaládot!!

Gyerünk, rajta hát!

--
Adél

+36-20-520-8089"

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.