Bene László cikksorozatának negyedik része.

Az I. rész itt olvasható.

A II. rész itt olvasható.

A III. rész itt olvasható.

Az olajválság okozta átmeneti időszakban az Abonyi gyáregység legbiztosabb pontja a kondenzátorgyártás volt. A fokozatos fejlődés eredményeként 1975 év elején az új kéthajós csarnok teljes egészében a kondenzátorgyártáshoz lett átalakítva, teljes körű technológiai vertikummal, ide került a motorindító- és állandó üzemű kondenzátor típusok gyártása is a Törzsgyárból. Megsokszorozódott a darabszám, több mint száz féle típusból 1982-ben már évi 3,5 millió db kész kondenzátor hagyta el a gyáregységet, jelentős része exportáruként. Az abonyiak szakértelmét, megbízhatóságát fémjelzi, a megszigorított követelmény rendszer ellenére komolyabb minőségi reklamáció nélkül, a felhasználók legnagyobb megelégedésére tudta a gyáregység az igényeket kielégíteni. Korszerűsödött közben a termék is, a papír alapanyagot fokozatosan a polipropilénre gőzölt alapanyag váltotta fel, ezzel az olajos technológia is egyre jobban visszaszorult. Ez tűzbiztonsági szempontból és környezetvédelmi szempontból is kívánatos volt.

Telefon alkatrész tekercselés

Sajnos ez a folyamat a ’80-as évek második felében megtorpant, az import liberalizáció hatására, valamint főleg a szovjet export beszűkülése következtében fokozatosan visszafejlődött, majd 1991-ben be is fejeződött a Mechanikai Műveknél a gyártás.

Az olajkályha gyártás leállása okozta kiesés pótlására 1975-ben felsőbb szintű döntés értelmében a Mechanikai Művek átvette a Telefongyártól az asztali telefonkészülékek gyártását. Bugyiról és Nagykátáról Abonyba kerültek a gyártósorok, berendezések. A régi típust hamarosan felváltotta a Postával közösen kifejlesztett új MM76 típusú formatervezett készülék, majd egyre inkább az elektronika váltotta fel a mechanikus részegységeket, folyamatosan korszerűsödtek a készülékek. Évente 250-300 ezer telefon készüléket és alkatrészeit kellett legyártani. 1979-től megindult az utcai pénzbedobós készülékek gyártása is – TMM78 /sárga/, majd a TMM80 /piros / - évente 2500-3000 új utcai telefon lett telepítve az ország különböző részein.

Kondenzátor forrasztás

Az alkatrészgyártás, összeszerelés mellett nagymennyiségű hallgatóbetét gyártására is sor került, NDK exportra. A telefongyártás precíz munkafázisai új szemléletű hozzáállást követeltek mindenkitől. Új munkamódszereket kellett meghonosítani, előtérbe került a minőségi munka, az igényesség, szakmai felkészültség. Új technológia is megjelent, külön üzem lett létrehozva az elektronikai alkatrészek gyártására. Ehhez kellett a személy állományt is átalakítani. Dinamikusan nőtt a gyáregység dolgozói létszáma: 1972 – re 318 főre, 1977 –re 728 főre, 1983 –ra 833 főre nőtt, 1988 –ra pedig megközelítette az 1000 főt. A dolgozók nagy része betanított munkás volt, elsősorban nők. Szakmunkások, szakképzett munkaerő az előkészítésben, gépbeállításban, ellenőrzésben, javításban, karbantartásban, irányításban, adminisztrációs munkában volt foglalkoztatva. Jelentős volt a szerszámkészítő üzem tevékenysége, ahol a javítás mellett komoly sajtolószerszámok gyártása is folyt.

Tekercselő műhely dolgozói

A gyáregység árbevétele is arányosan nőtt az elvégzett feladatokkal, 1984-ben meghaladta az 500 millió Ft-ot az éves készárú értéke (ez ma nem tűnik valami nagy számnak, de akkori viszonylatban ez létszámarányosan nagyon kiemelkedő teljesítménynek számított).

A rendszerváltás körüli gazdasági átalakulások a Mechanikai Műveknek, így az Abonyi gyáregységnek sem kedveztek. Különösen a MATÁV privatizációja érintette a vállalatot a legérzékenyebben, a különböző tendereken sorra alumaradt az MM. 1989-ben megindult egy nagyfokú létszámleépítés, ami folytatódott a következő években is. Egymást követték a cégen belüli átszervezések, névváltoztatások, tulajdonos cserék. Ezután már csak kisebb fellángolások voltak. A francia MONETEL céggel kialakult kapcsolat révén néhány évig jelentős bedolgozás történt az utcai kártyás telefonkészülékekhez – panelszereléssel, sajtolt alkatrészek gyártásával, alumínium öntvények megmunkálásával. Időnként befutott kisebb nagyobb megrendelés telefonkészülékek összeszerelésére, átalakítására is. 1996-2001-ig a németországi Arcotronics cégnek bérmunka jelleggel zavarszűrő kondenzátorok összeszerelését végezte mintegy 60 fő, végül azonban a munkaerő drágulására való hivatkozással tovább vitték keletre a gyártást. Ugyan így járt a külön vállalkozásként, de a gyáregység területén létrejött gépkocsi kábelkorbács gyártás is, amely több száz emberrel –nagyobb részük vidékről bejáró, nem abonyi – 2000- 2009-ig tevékenykedett a telephelyen.

Kondenzátor szerelők egy csoportja

A ’90-es évek elején még nagy érdeklődés mutatkozott, első sorban nyugati cégek részéről a telephely bérbevételére, esetleg megvásárlására, munkahelyteremtésre. A gyáregység megtekintése után szinte mindegyik érdeklődő elragadtatással beszélt a rendezett, tágas, parkosított, infrastruktúrával ellátott területről, a felkészült munkaerőről. Haza térve azonban amikor elvégezték a részletes elemzéseket, általában két dolgon mindig megbukott a megvalósulás. Az egyik a műemléki környezetből adódó kötelezettségvállalás, fejlesztési korlátozás, másrészt pedig – és ez volt a döntőbb – a logisztikai probléma. Abban az időben tovább tartott Budapesten keresztül jönni, és a 4-es úton Abonyba érni, mint adott esetben Bécsből Budapestig eljutni. Így kézenfekvőbb volt a Dunántúlon letelepedniük.

Telefonkészülék szerelése

Úgy, hogy ma már csak az üres műhelycsarnokok, a kihalt, rendezetlen telephely maradt az egykori virágzó üzemből. Azt hiszem nem vagyok egyedül, akit szíven üt a látvány, és nosztalgiázás tör rá az emlékektől.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.