Sonda Ipsos: A világ munkavállalóinak egyötöde (19%-a) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban, ha olyan lehetősége adódna, hogy 2-3 évig, teljes munkaidejű állásban, három-öt óra repülőútnyi távolságra, a mostaninál 10 %-kal magasabb fizetésért végezhetné a munkáját. A magyar munkavállalók mobilitási kedve az átlagosnál valamivel alacsonyabb, 15 százalékuk mutat nagy érdeklődést egy ilyen ajánlat hallatán.

Leginkább egyébként Mexikó (34%), Brazília (32%), Oroszország (31%), Törökország (31%) és India (28%) polgárai vállalnának külföldön munkát ezekkel a feltételekkel. A külföldi munkavállalást főképpen az motiválná, ha az ilyen tervekkel rendelkezők két év elteltével garantáltan visszatérhetnének a jelenlegi pozíciójukba – 35 százaléknyian szívesebben vállalkoznának a váltásra. Az is ösztönözne, ha egytizeddel nagyobb bérezést (31%), hazalátogatásra szóló repülőjegyet (30%), fizetett nyelvtanfolyamot (29%) kapnának a máshol dolgozni kívánók. A magyarok körében is a korábbi állásba való biztos visszatérés növelné leginkább a migrációs kedvet (41%), míg a második legerősebb ösztönző erő, ha nyelvtanfolyamot is fizetnének (34%). Általában az alacsony jövedelműek (32%), a kevésbé iskolázottak (31%), a 35 év alattiak (30%), a magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) és a férfiak (29%) kerekednének fel, hogy más országban keressenek munkát. A magyarok körében viszont nincsenek ilyen jellegzetességek, az egyes társadalmi csoportokban a 15 százalékos összátlagtól alig eltérő a mobilitási kedvet mutatók aránya - ezek a legfontosabb megállításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos csoport végzett a Canadian Employee Relocation Council megbízásából, 24 országban.


Nemzetközi tapasztalat iránti étvágy

24 ország polgárait kérték meg arra, hogy mérlegeljék egy két-három évre szóló, három-öt óra repülőútnyi távolságban lévő, teljes munkaidejű, minimum 10 százalékos fizetésemeléssel járó külföldi állás lehetőségét.

Tízből ketten (19%) komolyan fontolóra vennék, hárman (30%) meggondolnák, negyednyien (25%) nem igazán, további negyednyien (26%) egyáltalán nem mérlegelnék a váltást. Leginkább a mexikói munkavállalókat motiválná egy ilyen lehetőség, minthogy a teljes tábor harmada (34%) válaszolta, hogy nagyon szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. Őket Brazília (32%), Oroszország (31%), Törökország (31%), India (28%) és Szaúd-Arábia (27%) dolgozói követik.

Általánosságban elmondható, hogy azok, akik nagyon szívesen elvállalnának egy ilyen munkát, alacsony jövedelműek (32%), kevésbé iskolázottak (31%), 35 év alattiak (30%), magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) és férfiak (29%).

Arra a kérdésre, hogy mi motiválná őket leginkább a váltásra, tízből négyen (38%) a jobb fizetést nevezték meg. További érvként szerepeltek a jobb életkörülények (28%), a nemzetközi tapasztalat (27%), a kalandvágy (15%) és az új kihívás / új kezdet lehetősége (15%).

Azok, akik nem vállalnák el ezt a munkát, keveslik egy ilyen mértékű változáshoz a 10% fizetésemelést / kompenzációt (36%), tízből hárman (30%) nem hagyná maga mögött a családját és a barátait, 15%-nak túl távol esne, 13% karrierjében kései lenne a váltás, míg másik 13% nem mozdítaná el a gyermekeit az iskolából, s a barátaik mellől.


A külföldi munkavállalás ösztönzői

Létezik néhány olyan tényező, amely motiválóan hat a munkavállalók nemzetközi váltást célzó döntésre. 24 ország válaszadóinak egyharmada (35%) szívesebben fontolna meg egy ilyen lehetőséget, ha garantálnák számukra, hogy két év elteltével visszatérhetnek a jelenlegi pozíciójukba. Tízből hárman (31%) kellő indoknak éreznének 10% fizetésemelést, míg ugyanennyiük (31%) számára meggyőző érv a kölcsönös látogatást támogató – családtagok személyére is kiterjesztett - rendszeres repülőjegy-opció. 29%-nyian üdvözölnék – szükség esetén - a fizetett nyelvtanfolyamokat, míg 28% szerint kellő vonzerő a szakmai képzés.


Tízből hárman (27%) vállalnának más városban munkát

Arra is megkérték a válaszadókat, hogy mérlegeljék olyan munkahely lehetőségét, amely miatt – az ország határain belül ugyan, de – más városba kellene költözniük. Ha felkínálnának számukra egy olyan két évre szóló, 10% fizetéstöbbletet nyújtó, teljes munkaidejű állást a közeljövőben, amely miatt – a költözéssel járó kiadások átvállalásával – másik városban kellene élniük, 27%-nyian boldogan mondanának igent. Tízből négyen (37%) fontolóra vennék, míg egynegyednyien (23%) nem szívesen, 13% pedig egyáltalán nem élne egy ilyen lehetőséggel.

Akik leginkább vállalnák az ilyen típusú változtatást, Mexikó (44%), Brazília (42%), Olaszország (40%), Argentína (35%), Lengyelország és Spanyolország (33%) polgárai. A magyarok az átlagnak megfelelő arányban, 27 százaléknyian említették, hogy szívesen mennének az ország más településére, ha a felsorolt feltételeket biztosítanák számukra.

Általános érvényű megállapítás, hogy az alacsony jövedelmű (32%). kevésbé iskolázott (31%), 35 év alatti (30%), nőtlen (30%) férfiak (29%) és a magasabb pozíciójú döntéshozók (29%) azok, akik bevállanák egy jó állás reményében a más városba költözést.






 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.