A fényénél nagyobb sebességet mértek egy kísérletben

Megfigyelések szerint a neutrínó nevű részecskék átlépték a fénysebességet, annak a húszmilliomod részével. Ha sikerül igazolni az eredményt, akkor megdől a fizika egyik alaptörvénye és Einstein speciális relativitáselmélete.

A meglepő eredmény az OPERA nevű kísérlettől származik. Ennek keretében 730 kilométer hosszan neutrínók száguldanak a CERN-ből a Rómától délre fekvő Gran Sasso föld alatti laboratóriuma felé a földkéregben. A neutrínónyaláb vizsgálata során mérték a fénysebességnél nagyobb értéket, 16 ezer neutrínó esetében. A mérések szerint a neutrínók 60 nanoszekundummal (a másodperc 60 milliárdod részével) gyorsabban érkeztek, mint amit a fénysebesség megengedett volna. "Ez sokkolt bennünket" - mondta Antonio Ereditato, a Berni Egyetem fizikusa, az OPERA-kísérlet szóvivője.

A rendkívüli eredményre való tekintettel a kísérletben részt vevő kutatók megosztották eddigi adataikat a tudományos közösséggel egy preprint szerveren, a http://arxiv.org/abs/1109.4897 címen. Az eredményt független kísérleteknek is meg kell erősíteni. A CERN-ben pénteken 16 órakor tartanak szemináriumot a témában, amelyet a http://webcast.cern.ch címen élőben követhetnek az érdeklődők.

A neutrínókat "szellemrészecskéknek" is nevezik, mert a Föld olyan átlátszó számukra, mint a fénynek az üveg. Saját testünkön is több milliárd neutrínó halad át minden másodpercben. A neutrínók közel zérus tömegű, semleges részecskék, amelyeket igen nehéz észlelni. Három fajtájuk ismeretes, elektron-, müon és tau-neutrínó. A Napban és az atomreaktorokban kizárólag elektron-neutrínók keletkeznek, a légkört bombázó kozmikus sugarak müon- és elektron-neutrínókat keltenek.

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 m/s (méter per másodperc). Jelenlegi ismereteink szerint semmilyen hatás nem terjedhet gyorsabban a vákuumbeli fénysebességnél. Ez az alapja Albert Einstein speciális relativitáselméletének, amely viszont a modern fizika egyik alapköve. Ha a neutrínók valóban gyorsabbak lehetnek a fénynél, akkor megdől az, hogy a fizika törvényei minden megfigyelő számára azonosak.

Minden korábbinál pontosabb adatok

Horváth Dezső (KFKI RMKI, Budapest és ATOMKI, Debrecen) fizikus elmondta: a kísérletező csoport 2011. szept. 23-án közölt publikációjában (http://arxiv.org/pdf/1109.4897v1) részletesen leírja, hogyan határozták meg az észlelt neutrínók átlagos sebességét: a neutrínónyaláb repülési idejét 10 nanosec (10^-8 másodperc), a berepült 730 km-es távolságot pedig 20 cm pontossággal mérték, és 16 000 müon-neutrínót figyeltek meg. A kísérlet eredménye szerint a neutrínók 60 ns-mal (1 ns = 10^-9 s) korábban érkeztek, mint ami a fénysebességből következett volna; ez a teljes (statisztikus és szisztematikus) becsült időbizonytalanság hatszorosa, tehát igencsak jelentősnek számít.

A korábbi hasonló mérések nem rendelkeztek ekkora pontossággal, bár 2007-ben az OPERA-hoz igen hasonló amerikai MINOS kísérlet is észlelt a fénysebességnél gyorsabb neutrínókat, ezt publikálták is, de azt a különbséget a nagyobb bizonytalanság miatt nem ítélték statisztikusan jelentősnek.  A MINOS együttműködés készül a mérés megismétlésére, és néhány éven belül megerősítik vagy megcáfolják az OPERA eredményét.

Ellenérvek

Az eredmény drasztikusan ellentmond a jelenlegi fizikai világképnek, és kétkedésre ösztönzi a fizikus közösséget. "Az ellenérvek között szerepel, hogy a rendkívüli, a neutrínósnál sokkal nagyobb pontossággal végzett más mérésekkel soha nem sikerült a fénysebességnél gyorsabb haladást észlelni. Még súlyosabb ellenérv, hogy a felrobbant csillagokból, a szupernovákból eredő neutrínók pontosan a fényfelvillanás idejében érkeznek, amint azt az 1987A szupernova mutatta, pedig ha igaz az OPERA észlelése, a csillagászati távolságból már évekkel korábban észlelnünk kellene az óriási neutrínóáramokat" - mondja Horváth.

Horváth szerint ugyanakkor vannak jelentős különbségek: a szupernovákból inkább csak viszonylag alacsony energiájú elektron-neutrínók érkeznek, amíg az OPERA nagyobb energiájú müon-neutrínókkal dolgozott. Mindenesetre, ha igaznak bizonyul a felfedezés, az alapjaiban fogja fizikánkat megváltoztatni.

* * *

Az OPERA kísérletben 200 fizikus dolgozik 13 ország 36 intézményéből. A kísérlet keretében a CERN, az európai országok egyesített részecskefizikai laboratóriumának, a világ egyik legnagyobb kutatóintézetének Genf melletti nagyenergiájú gyorsítója lökésszerűen protonimpulzusokat küld egy anyagtömbbe, ahol müon-neutrínók keletkeznek és jól meghatározott neutrínócsomagokban a földkérgen keresztül a Rómától délre, az egy kilométer mélyen a Föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé repülnek.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110923-neutrinok-opera-fenysebessegnel-nagyobb-sebessegra-utalo-adatok.html

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.