Egy újabb fejezet, mely a kötelező biztosítással kapcsolatos legfontosabb változásokat tartalmazza. Példák segítik a szabályok helyes értelmezését.
Megszűnik az egységes év végi biztosítási évforduló.
Helyette a szerződéskötés tényleges dátuma lesz az évforduló.Ez azt jelenti, hogy míg korábban minden autós, függetlenül attól, hogy mikor vette gépjárművét és kötötte meg kötelező biztosítását, egységesen novemberben volt lehetősége biztosítóváltásra, 2010. január 1-től érvényes új törvény szerint megszűnik a fenti egységes időszak, és a kötelező biztosítás megkötésének dátuma lesz az évforduló. Ha szeretnénk megérteni a fenti, többszörösen összetett mondatot, érdemes példákkal élnünk:
Példa 1: mindazok, akik 2010. január 1. UTÁN lettek üzembentartók.
Kovács József 2010. augusztus 15-én megvette álmai autóját, egy új
Suzuki Swiftet. Augusztus 15-én a kötelező biztosítást meg is kötötte,
mivel e nélkül forgalomban nem közlekedhet vele. Az új törvény értelmében Kovács Józsefnek az évfordulója minden év augusztus 15-e, így ő legközelebb 2011-ben válthat úgy, hogy augusztus 14-e előtt legalább 30 nappal írásban felmondja biztosítójánál a szerződést. Az új szerződést pedig augusztus 15-i dátummal kell megkötnie.
Összefoglalva: Azon ügyfelek, akik 2010-ben, vagy azt követően lesznek
gépjármű tulajdonosok, számukra a kötelező biztosítás évfordulója az a
nap lesz, amikor az új autóra a kötelező biztosítási szerződést megkötik. Ezen autósok váltani mindig az adott évben, azzal az évfordulóval tudnak, ami az Ő saját évfordulójuk. Írásban, 30 nappal korábban kell felmondani a szerződést.
Példa 2: mindazok, akik 2010. január 1. ELŐTT lettek üzembentartók.
Tóth Ilona 2006. feburár 20-án vásárolt egy használt Opel Corsa-t. Még
aznap a kötelező biztosítást meg is kötötte, mivel e nélkül forgalomban
nem közlekedhet vele. Mivel a régi kormányrendelet egységes váltási időszakot írt elő, függetlenül attól, hogy Tóth Ilona 2007-2010 között bármikor is élt-e a biztosítóváltás lehetőségével, az Ő szerződésének évfordulója minden év december 31-e.
Függetlenül attól, hogy már az új törvény vonatkozik Tóth Ilonára is, az
Ő saját évfordulója december 31., így számára olyan, mintha továbbra
is lenne egységes maradt volna a „november”, mivel neki továbbra is december 1-ig (dec. 31. minusz 30 nap) kell felmondani a szerződést,
tehát novemberben fog váltani, ha akar.
Összefoglalva: Azon ügyfelek, akik 2010 előtt lettek az adott gépjármű
tulajdonosai, mindaddig, amíg a gépjármű a birtokukban lesz, továbbra
is novemberben lesz lehetőség biztosítót váltani.
Példa 3: mindazok, akik 2009-ben felmondták korábbi biztosításukat, de 2010. január 1-ig nem kötötték újra.
Kiss Péter 2009-ben felmondta korábbi biztosítójánál a kötelező
biztosítását, de csak 2010. január 20-án kötötte meg az újat a másik biztosítónál.
Kiss Péternek innentől kezdve január 20-a lesz a fordulónapja, így ez előtt legalább 30 nappal kell majd felmondania a biztosítását, az új szersződését pedig szintén január 20-i dátummal kell majd megkötnie.
Egységes kártörténeti nyilvántartás!
Egységes kártörténeti nyilvántartást vezetnek be, ahol minden biztosított adatait és bonus-malus besorolását nyilvántartják. A bonus-malus rendszer tehát a gépjármű tulajdonosok számára több szempontból előnyösen változik. Egyrészt a gépjármű üzembentartójának a nyilatkozata elegendő lesz a megfelelő bonus besorolásba kerüléshez a biztosításkötésnél. Persze érdemes a megfelelő besorolásról nyilatkozni, mert ha később kiderül, hogy a
nyilatkozat nem felelt meg a valóságnak, a biztosítási különbözetet a biztosítónak meg kell fizetni.
Másrészt, az eddigiektől eltérően, ha díj nem fizetés miatt szűnik meg a
biztosítás, az nem érinti a bonus besorolást.
Ki köthet szerződést?
Ezentúl az üzembentartó kötheti meg a kötelező biztosítási szerződést, kivéve, ha nincs külön üzembentartója, csak tulajdonosa a gépjárműnek. Ha a tulajdonos személye változik, de az üzembentartóé nem – pl. valaki megveszi a céges autót, ahol eleve korábban is ő volt az üzemben tartó, – akkor a biztosítás tovább megy, nem kell újrakötni a szerződést. Egyéb esetben akár a jármű tulajdonosa, akár az üzembentartója megváltozik, újra kell kötni a szerződést.
Nő a türelmi idő
A díjjal elmaradt ügyfél türelmi ideje megduplázódik, azaz a mostani 30
nap kockázatvállalás 60 napra nő, ha a biztosító felszólította ügyfelét
fizetésre. Tehát, ha az ügyfél valamiért nem fizeti a díjat, akkor a biztosító 60 napig nem bontja fel a szerződést. Késedelmi díjat azonban felszámíthat, melynek összege társaságonként változhat.
Ismét egy további lépés annak irányában, hogy ügyfélközpontú legyen a
kötelező biztosítás.
Továbbra is szigorú kárbejelentési kötelezettségek!
A törvény 29. § (2). pont értelmében a károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A 30. § (1). pont szerint a biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
Kötelező díjértesítés.
A biztosítónak 50 nappal a biztosítás lejárta előtt értesítenie kell az
ügyfelet az új díjról. Sok ügyfél tévesen tudta azt, hogy ez korábban is kötelező volt a biztosítók számára. Sokan novemberben csak vártak, vártak, milyen díjat kínál jelenlegi biztosítójuk számukra, de a díjértesítő levél csak
nem jött.
Mivel 2010 előtt mindenki számára egységesen novemberben volt a biztosítóváltás lehetősége, így szinte kizárt dolog volt nem tudni a lehetőségről. Az új törvény miatt viszont egyre több ügyfélnek észben kell tartani a szerződéskötés dátumát, ezért a törvényalkotók helyesen, kötelezővé tették az ügyfél kiértesítését.
Továbbra is csak az ár számít???
Egyre inkább látszik az a tendencia, hogy az autósok nagy része mérlegel, és nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlatot adó biztosítótársaságot választja.
A kötelező biztosítás díja az elmúlt években fokozatosan csökkent, míg
2003-ban átlag 38-40 ezer forint körül alakult a díj, addig 2009
novemberében átlag 20-22 ezer forintért lehetet olcsóbb szerződést
„vásárolni”.
Ugyanakkor a díjak csökkenése azt is eredményezte, hogy a kedvező ajánlatot kínáló társaságok díjszintjei nagyon hasonlóak. Az esetek többségében könnyen előfordulhat, hogy a legolcsóbb 3 ajánlatot adó
társaság díja között alig pár száz forintnyi eltérés van.
(folyt.köv.)
TYB
0 Hozzászólás
