ÁSZ jelentés! - A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgáltuk az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét.

A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte. Az összegző megállapításainkat a 304 városi önkormányzat által szolgáltatott adatok elemzése és a reprezentatív mintavétellel kiválasztott 62 városi önkormányzat helyszíni ellenőrzésének tapasztalatai alapján tettük. A kiválasztott 63. város, Esztergom Város Önkormányzata ellenőrzése meghiúsult, mert az adatszolgáltatást a módosított határidőre sem teljesítették.
A városi önkormányzatok ellenőrzésének célja
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy (1) a vizsgált időszakban milyen tényezők játszottak szerepet a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete és adósságállománya alakulásában; (2) melyek voltak a városi önkormányzatok finanszírozási problémái; (3) a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének alakulására. Az ellenőrzést a 2007. január 1 – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31 – 2011. június 30. közötti volt.
A város önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
A városi önkormányzatok együttes pénzügyi egyensúlyi helyzete az ellenőrzött időszakban kedvezőtlenül változott. A folyó költségvetésük egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2010. évek között forrástöbbletet mutatott, azonban a 2007. évi 60 Mrd Ft-ról 2010-re 37 Mrd Ft-ra esett vissza, és a 2010. évben már nem nyújtott fedezetet a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségek teljesítésére. A működési jövedelem kedvezőtlen alakulására hatással volt az önként vállalt feladatok viszonylag magas mértéke, annak ellenére, hogy az önként vállalt feladatok aránya a 2007-ről 2010-re 24,5%-ról 23,2%-ra csökkent.
A városok kötelező és önként vállalt feladatellátásában a gazdasági társaságok egyre nagyobb szerephez jutottak, 2007-ben 445, ezzel szemben 2010-ben 586 gazdasági társaság látott el városi önkormányzati feladatot. A közfeladatok gazdasági társaságba történő kiszervezésével a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet kockázatai kikerültek az önkormányzati alrendszerből, de a társaságok működésében jelentkező problémák közvetett kockázatot jelenthetnek a városok számára.
A 2007-2010. években képződött nettó működési jövedelem (a működési jövedelem adósságszolgálati kiadásokkal csökkentett része) a felhalmozási hiány 20,4%-át finanszírozta. Ebből következően a felhalmozási forráshiány 79,6%-át külső forrásból kellett biztosítani. A pénzügyi egyensúly megbomlásához a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek csökkenése, a folyó kiadások folyó bevételek növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése, valamint az adósságtörlesztés járult hozzá.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső források bevonásával volt biztosítható. Ebben egyre nagyobb szerepet kaptak a – bevételek és kiadások ütemkülönbségének áthidalására hivatott – likvid hitelek. A folyószámlahitel napi átlagos állománya a 2007. évi 18,9 Mrd Ft-ról 2010-re 23,3 Mrd Ft-ra emelkedett. A likvid hiteleket, annak ellenére, hogy döntően már tartós működési és felhalmozási forráshiányt finanszíroztak, nem váltották ki hosszú távú hitelekkel. Ennek következtében a városi önkormányzatok banki kitettsége növekedett, mivel rövid távú kötelezettségek fennállása esetén kizárólag a bank egyoldalú döntésén múlik, hogy továbbra is biztosít-e hitelt az önkormányzatnak, valamint azt milyen feltételekkel bocsátja az önkormányzat rendelkezésére. Az összességében növekvő likvid hitel állomány, a magas kamatköltségek és a banki hitelkínálat szűkülése növelte a működés finanszírozási kockázatát.
A banki hitelforrások korlátozottsága miatt a szállítókat jellemző módon a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették a városi önkormányzatok, ezt mutatja a szállítói, ezen belül a lejárt határidejű kötelezettségek állományának növekedése. Az összes szállítói tartozás 2007-ről 2010-re 28 Mrd Ft-ról 45 Mrd Ft-ra (60,7%-kal), a lejárt határidejű tartozások 11 Mrd Ft-ról 24 Mrd Ft-ra, több mint kétszeresére nőttek. A szállítói tartozások, kiemelten a lejárt határidejű szállítók növekvő tendenciája kockázatot jelent a városi önkormányzatok működésében. A 2009 2010. években a szállítói tartozások összege több mint kéthavi dologi kiadásnak felelt meg.
A városok pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység. Az EU-s támogatással megvalósuló projektek utófinanszírozása miatt szükséges fedezet biztosítása likviditási nehézséget okozott a városok számára. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2007-2010 között minden évben negatív volt, és a 2007. évi -82 Mrd Ft-ról 2010-re -96 Mrd Ft-ra változott. A városi önkormányzatok 2010. december 31-én folyamatban levő beruházásai miatt vállalt jövőbeni 568 Mrd Ft kötelezettség finanszírozásához a 380 Mrd Ft (66,9%) EU-s forrás, 11 Mrd Ft (2,0%) hazai támogatás és 31 Mrd Ft (5,4%) saját forráson felül 146 Mrd Ft (25,7%) külső forrás szükséges.
A beruházási hajlandóság növekedése olyan adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokat is eredményezett, amelyek esetében a visszafizetés jövőbeni fedezetét, annak kockázatait nem kellő körültekintéssel mérték fel. A fejlesztések révén létrehozott tárgyi eszközök működtetése, üzemeltetése, jövőbeni fenntarthatósága további kockázati tényezőt jelent a városi önkormányzatok számára. Az eszközök használhatósági foka 4 százalékponttal, 85%-ról 81%-ra csökkent. Jelentős az eszközök állagromlásából adódó rejtett adósság, melyeknek későbbi finanszírozása további gondot jelent a pénzügyi egyensúly biztosításában.
A városok pénzintézetek felé fennálló kötelezettségállománya 2007-ről 2010-re 199 milliárd Ft-ról 382 milliárd Ft-ra, azaz 92,0%-kal emelkedett, a 2010. év végén már az önkormányzati alrendszer adósságállományának 31%-át tette ki. A hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek 163 Mrd Ft-ról 303 Mrd Ft-ra, a rövid lejáratú pénzintézeti tartozások 36 Mrd Ft-ról 79 Mrd Ft-ra emelkedtek. A devizában való eladósodás előtérbe kerülése miatt a kötelezettségek állománya növekedésében az elszámolt árfolyamveszteség meghatározó volt. A városi önkormányzatok a pénzintézeti kötelezettségvállaláskor előnyben részesítették a devizaalapú kötvénykibocsátást, mivel a 2007-2008. években ismert árfolyamok és kamatkondíciók előnyösebb megoldást kínáltak a hosszú lejáratú hitellel szemben. A jelenbeli fizetőképesség fenntartása szempontjából kedvezőbb finanszírozási megoldást jelentett a fizetési terhek hosszú időre történő elosztása. A kötelezettségek jelentős része a 2014-től kezdődő időszak költségvetését – a futamidő végéig – időben elhúzva terheli, amely jelentős kamat- és árfolyamkockázattal jár.
Az önkormányzatoknál kockázati tényező a gazdasági társaságok tartozásaiért – bizonyos feltételek fennállása esetén – a tulajdonost terhelő helytállási kötelezettség. A városi önkormányzatok gazdasági társaságai kölcsönből származó és pénzintézeti kötelezettsége 2010. december 31-én összesen 151 Mrd Ft volt, a szállítói állományuk 102 Mrd Ft-ot tett ki, ezen belül a lejárt határidejű tartozás 15 Mrd Ft-ot jelentett. A városi önkormányzatok gazdasági társaságok hitelei után vállalt bankgarancia és készfizető kezesség miatti kötelezettsége a 2007. évi 8,1 Mrd Ft-ról 2010. évre 14,6 Mrd Ft-ra (80,2%-kal) emelkedett.
A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetéséhez szükséges tartalékot az önkormányzatok nem képeztek. A szabad forgalomképes vagyonból a fedezetként figyelembe vehető kör meghatározásáról, számszerűsítéséről, értékesítésre történő előkészítéséről nem hoztak intézkedést. A vagyonhasznosításból származó bevételek a jövőbeni kötelezettségek fedezetét teremthetik meg.
Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására különböző intézkedéseket javasolt a beazonosított pénzügyi kockázatok alapján kialakított önkormányzati csoportoknak, külön kezelve a pénzügyi egyensúly azonnali helyreállítását igénylő önkormányzatokat, a középtávú intézkedést igénylőket, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol a pénzügyi egyensúly rövid és középtávon is biztosított, így annak megőrzéséről hosszú távon kell gondoskodni.
Az elkészített Összegzés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.