SAJTÓKÖZLEMÉNY

A szakma és a közlekedők is támogatják a leállósáv átnevezését

Ritkán látható széleskörű támogatással zárult az Állami Autópálya Kezelő Zrt. „vészsáv-kampánya”. A közúti közlekedés gyakorlatilag összes – közvetlenül vagy közvetetett módon részt vevő – szereplője támogatja az ÁAK-t a közúti közlekedés biztonságának növelését célzó törekvésében. Abban is széleskörű konszenzust hozott a kampány, hogy a legveszélyesebb közlekedési zónát, az autópályák leállósávját célszerű volna átnevezni.

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elsődleges feladata a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a balesetek számának és súlyosságának csökkentése a kezelésében lévő úthálózaton. E célkitűzés jegyében indította útnak februárban a társaság közlekedésbiztonsági kampányát, amelynek elsődleges célja a leállósáv nem rendeltetésszerű, nem a KRESZ-ben meghatározott módon történő használatának visszaszorítása, a leállósávban történő balesetek számának és az ott bekövetkező halálesetek számának csökkentése volt. Az autópályák a közúthálózat legbiztonságosabb részei, tavaly mégis csaknem 50 ember vesztette életét a pályákon (közülük öten a leállósávon), 20 százalékkal többen, mint 2008-ban.

Személyi sérüléses balesetek száma az ÁAK Zrt. gyorsforgalmi úthálózatán 

A kedvezőtlen tendenciát részben az magyarázza, hogy új balesettípusként több gyalogosgázolás is történt a pályán. Ezek a jellemzően halállal végződő balesetek azért következnek be, mert az autóvezetők túlnyomó része nem ismeri vagy már elfelejtette a leállósáv használatának szabályait.  Az új típusú balesetek jelentőségét mutatja, hogy a halálos balesetek száma úgy emelkedett, hogy az összes személyi sérüléses események száma 1,7 százalékkal csökkent, továbbá a szerencsétlen kimenetelű esetek súlyosságát és a járművek futásteljesítményét is figyelembe vevő súlyozott relatív baleseti mutató is 2,7 százalékos csökkenést mutatott 2009-hez képest.

A kampány egyszerre hívta fel a figyelmet a leállósáv rendeltetésszerű használatára, és általában a kulturált közlekedés fontosságára, de célul tűzte ki azt is, hogy konszenzust teremtsen a leállósáv átnevezésére. Az ÁAK szerint ugyanis a leállósáv elnevezés túlságosan megengedő, azt sugallja, hogy ezen a területen megállhat és pihenhet, intézheti ügyes-bajos dolgait a vezető. Ezzel szemben a KRESZ szerint a leállósávban csak akkor lehet megállni, ha az autó műszaki állapota miatt nem lehetséges a továbbhaladás. Szakmai körökben széles konszenzus alakult ki a leállósáv átnevezésének szükségességéről. Az Országos Mentőszolgálat, a rendőrség, a Magyar Autóklub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakemberei, valamint közlekedéspszichológus és vezetéstechnikai tanácsadó támogató véleménye és nyilatkozata hangzott el, számos televíziós csatorna készített összeállítást e témáról.  

A kampány során egyértelművé vált, hogy nemcsak a szakma, hanem a közlekedők is támogatják az új név bevezetését. A vezess.hu weboldalon indított szavazáson a véleményt nyilvánító több mint tízezer látogató döntő többsége az elriasztóbb „vészsáv” elnevezést támogatta. A kommentárok szerint a vészsáv elnevezésből vita nélkül következik mindenki számára, hogy kizárólag veszély esetén lehet igénybe venni a forgalmi sávok melletti útterületet.

A kampány keretében a társaság jól érthető ikonokon foglalta össze, hogy mi a teendő, ha az autó meghibásodása miatt mégis meg kell állni a vészsávban: vészvillogót bekapcsolni, láthatósági mellényt fölvenni, elakadásjelző háromszöget a jármű mögött 150 métere kihelyezni, szalagkorlát mögött várakozni. Ez az üzenet kiemelkedő hatékonysággal érte el a közlekedőket, a már elvégzett részvizsgálatok alapján a lakosság 79 százaléka felismerte és kedvelte a kampányt.

Az első három hónapban nem történt baleset a leállósávban, de az ÁAK mindenképpen tartós eredményt szeretne elérni, ezért a társaság folytatni akarja a közlekedésbiztonság érdekében tett erőfeszítéseit, és szeretné elérni, hogy a KRESZ-ben is a veszélyre utaló kifejezés váltsa fel a leállósáv elnevezést. A társaság az egyedi kampányok mellett 2011-ben az utoléréses balesetek számának csökkentését, a biztonsági öv viselési arányának növelését, a passzív védelem megerősítését (szalagkorlátok, energiaelnyelő rendszerek), a pályaelhagyás szempontjából veszélyes zónában lévő túlméretes fák kivágását vagy korláttal történő megvédését, illetve az ellenirányú felhajtások kockázatának csökkentését tűzte ki célul.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.