Hat alföldi megye és Pest megye déli járásaiban lévő települések indulhattak a tanyafejlesztési program pályázatain 2013-ban - közölte Viski József.
A fejlesztési programot 2011-ben 204 településen indították el, a második évben pedig már 240 településre bővült a lista, 2013-ban pedig 724 település vehetett részt a programban - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője csütörtökön Kecskeméten, a Homokhátsági tanyai gazdaságok piacra jutásának segítése címmel rendezett projektindító konferencián.Tájékoztatása szerint a 2011-ben nemzeti forrásból indított program keretében, az elmúlt év végéig közel 6 milliárd forint pályázati forrást és 1 milliárd forint önerőt fordítottak a települések és a gazdálkodók a tanyasi gazdaságok fejlesztésére. Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti forrásból biztosított pályázati pénzekhez sokkal gyorsabban és egyszerűbb ügyintézés után jutottak hozzá a tanyasi gazdálkodók, mint az uniós pályázatok esetében.

Viski József előadásában emlékeztetett arra, hogy a tanyán élők támogatására 2013-ban eredetileg 2 milliárd forintot különítettek el, a támogatási igény azonban elérte az 5 milliárd forintot, ezért a tárca 3,5 milliárd forintra emelte a pályázható összeget. A beérkezett, közel ezer pályázat közül 778 felelt meg a szakmai és formai követelményeknek és végül 529 pályázó nyert különböző összegeket. A főosztályvezető kiemelte, hogy a települések és az egyéni tanyagazdálkodók a program keretösszegéből összesen közel 1,5 milliárd forintot a termékeik piacra jutását segítő helyi piacok kialakítására, 534 milliót a tanyákra vezető utak karbantartására, valamint közel 500 millió forintot a tanyák villamosítására fordíthatnak. A tanyák villamosítására kiírt pályázatok elbírálásánál elsősorban szociális szempontokat vettek figyelembe, mert nem kellett önerőt biztosítani - fűzte hozzá. Viski József szólt arról, hogy a kormány döntése értelmében 2020-ig az összes magyarországi tanyát el kell látni árammal.

Dene Orsolya, a Bács Agrárház Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője a Homokhátsági tanyai gazdaságok piacra jutásának segítése című pályázatról elmondta, hogy a projekt az Agrárkamara által létrehozott Homokhátsági Gazdaudvar Hálózat termékeinek népszerűsítésére, a Homokhátság védjegy bevezetésére valamint a kistermelő gazdálkodók ismereteinek bővítésére irányul. A fejlesztés megvalósítására fél év áll rendelkezésre - tette hozzá.

A sikeres projekt megvalósításához és hosszú távú működtetéshez nem elég a védjegykérelmet benyújtott gazdák számának teljesítése, fontos kérdés a fogyasztói csoportok direkt bevonása, és a fenntartáshoz szükséges szervezeti és működési keret kialakítása. Épp ezért a pályázat kötelező elemeit érdemes más gondolkodási keretben értelmezni, és a gazdák direkt támogatását kiegészíteni a fogyasztók vásárlási szokásainak formálásával – mondta Herperger Babett, az EMKA Tanácsadó Kft. stratégiai vezetője, saját sikeres tanyafejlesztési projektjeik tapasztalatai alapján.

A nyertesek között több Pest megyei település (Cegléd, Délegyháza, Farmos, Kocsér, Kőröstetétlen, Nagykáta, Nyársapát, Ráckeve, Sülysáp, Tatárszentgyörgy, Újszilvás, Vasad), gazdálkodó és a Gödöllői Szent István Egyetem is szerepel.

A települések a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére; villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátását biztosító önkormányzati fejlesztésekre; a tanyás térségek külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzésére; és a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére pályázhattak.

Szadai József, Ráckeve polgármestere elmondta, hogy a város egy útkarbantartó munkagépet fog vásárolni a pályázati pénzből, ezzel is segítve az Újhegy városrészben élők bejutását a központba.

Nagykátán a meglévő piacteret bővítik, a jelenleg üresen álló területet fejlesztik, befedik, ahol nem csak piacnapokon, hanem munkanapokon is helyet biztosítanak majd az őstermelőknek – mondta el dr. Salibáné dr. Pap Terézia, a település alpolgármestere. A pályázati pénzből jut még munkagépre is, amivel a tanyás térségek külterületi földútjait javítják.

A Szent István Egyetem a megyei tanyafelmérések elvégzésére nyert 10 millió forintot.

Az országos tanyafejlesztési programokat érintő kutatások kimutatták, hogy a termelők által legfontosabbnak vélt cél a termékeik piacra juttatása volt, ezt követte a földutak karbantartása, a villanyellátás vagy az egészséges ivóvízzel való ellátás.

ITT elérhető a nyerteslista

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.