.jpg)
10 Hozzászólás
Kommentek
ortega -
2015.02.04. 23:36:48
ortega -
2015.02.04. 23:15:48
Az alábbi link alatt egy csodálatos térkép található. 1980-90 közötti állapotokat tükrözi. Szinte végtelen a felbontása - és a húsz - harminc centiméteres szinteltérések fel vannak tüntetve.
http://tajertektar.hu/hu
Használhatóak akár csa
padékvízelvezetés tervezéshez.
ortega -
2015.02.04. 20:05:50
foltvarró -
1
2015.02.04. 18:02:56
az említett térképszelvény. Ha már a témánál maradunk is; jól láthatók az akkori vizes laposok, erek is.
Gyermekkoromból emlékszem a kitakarított - laposokat összekötő - árokrendszerre ami a Skultéti lapost a a kiserdő mellettivel összekötötte a Marsli lapossal a kertek alatt, majd Cegléd felől egy árokkal a Cigány-tóval, annak is még ott vannak jelölései a térképen.
Az árkok zöme már feltöltve, a Cigány-tó beépítve... a szivattyú meg dolgozik a Skultéti lapos felől a Cigány-tó melletti árokba?
Nem egyszerűbb lett volna a víz természetes levezetését megoldani az árkok kitakarításával ?
ortega -
2015.02.04. 13:45:26
Gyönyörű lehetett Abony az 1800-as évek végén.
ortega -
2015.02.04. 13:36:51
Remélem sikerül a szelvény feltöltése. Hatalmas pusztaság, mocsárvilág volt a környék. Gerje-Perje Vízszabályozó társulat 1853-as megalakulását követően kezdődött a térség belvízmentesítése.
ortega -
2015.02.04. 13:17:42
Ez a térképszevény a 3. katonai felmérésből származik. 1890 környéke. A Perje már létezik. Igyekszem feltenni az első katonai felmérés környékre vonatkozó részét. Abból látható, hogy gyakorlatilag az egész térség merő mocsár volt 1760, az első katonai felmérés korában.
foltvarró -
2
2015.02.03. 23:51:24
mert ismerem valamennyire a Gerje történetét... jobban inkább a pilisi malom mögötti forrásvidékét.
a Tisza szabályozása korszakához köthető a Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat megalakulása és ténykedése. A Pilis határában lévő mocsaras vidék egészen Albertiig Csíkos patakként volt ismert talán a benne lévő sok csíkhal miatt? Nem tudom a 18. sz végi térképeken milyen néven szerepel? A wiki szerint: "Gerjének korábban Cegléd egyik határrészét hívták, - amely egy Árpád-kori település nevét őrizte meg, - ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ennek az ároknak volt a neve Gerje árok, ennek a neve terjedt át új árkok ásásával az egész vízrendszerre".
Ceglédi ér néven nem találtam adatokat, talán helyben nevezhették így valakik.
ortega -
2015.02.03. 17:08:25
Aki Kőröstetétlennél, a hídnál nézi a Gerjét, látja, hogy van áramlás. Vettem a fáradtságot, elmentem a szükítőhöz, és lejjebb. Csalóka, ha a szükítő után nézem. A szükítőben elég nagy a sodrás. Ez feltehetően kimosta - kimélyitette a zsilip utáni mederszakaszt. És ráadásul a vízfelület azért ilyen kevés, mert úszónövények lepik el. Lejjebb ötszáz méterrel a két - három méteres mederszakasz teljes szélességgében erős áramlás van. (feltehetően alacsonyabb a vízszint, azért.)
A Tetétleni belvízet nem kell a Gerjére fogni. El lett qurva. Minden beruházás kezdetekor meghatározzák, mi a követelmény a beruházással szemben. Ezt a tanulmányt szeretném látni. Mekkora Gerje vízhozammal számolták? Milyen mértékű átszivárgással a Gerjéből a falu külön részein. Ugyanis a Gerje meder a Szolnoki útig vízzáró, eredetileg a Sári gyepnél folyt a mocsarába - és eddig Ceglédi ér volt. Tószeg alatt vezették le a mocsár felesleges vizét - és onnantól volt Gerje a neve.
Ha a Tisza magas lenne, nem lenne áramlás a Gerjén - le kellene szilipelni és beüzemelni az átemelő szivattyúkat. De a mostani probléma nem innen ered.
Szóval várom a hatás és elvi megvalósíthatósági tanulmányokat.
ortega -
2015.02.03. 13:12:06
A csapadékvízelvezető rendszert a három évvel ezelőtti Gerje vízszinthez + ötven mm csapadék egy óra alatt kellett volna tervezni, ha már odadobtak a Polgármesternek a nagykalapból közel százmilliót.
Rácsos elemekkel burkolt árok löszös talajon, az nem vízelvezető, hanem úgynevezett szikkasztó. A Halász dűlőre a Tisza kisvízállásnál rávezethető, mert az löszös talaj, elissza az Isten vízét is. Pár száz méterrel lejjebb pedig a mélypont a Gerje többezer éves árterületének iszapos talaja. Teljesen más kapilláris tulajdonságokkal.
Dilentatizmus az egész, ahogy megcsinálták. Közpénzből - állítólag a köz érdekében csinálták. A település honlapján nem találom még a megvalósítás pályázatkiírását sem. Nem beszélve a többi, törvényi kötelezettségből nyílvánosságra hozandó dokumentumból.
Hollandia kétharmada a tenger szintje alatt van. Érdekes módon nem önti el a házakat a víz, nem járnak sárban az udvaron.
Tetszik - nem tetszik, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Volt egy lehetőség, hogy a csapadék - és talajvíz levezetésének gondját egyszer s mindenkorra megoldja a falu. A Polgármester és csapata ezt a közel százmilliót jól elqurta. Mi lesz, ha a Gerje szintje negyven centit emelkedik? Három (négy?) éve olyan magas volt. Folyt át az úton. És közben lesz egy ötvenmiliméteres felhőszakadás. Mert itt nem először lenne ilyen.
A község Honlapján hozzák nyilvánosságra az összes dolumentumot, ami a csapadékvízrendszerrel kapcsolatban keletkezett. Elvi - megvalósíthatósági tanulmány, pályázat - közbeszerzés, költségelszámolások. Ezt egyébként is kötelező lett volna törvényi előírás miatt. Ha Gerje-Sztök vezetőként az utolsó százaszögről feltette az elszámolást a GERJE-Sztök honlapján - http://www.gerjesztok.hu/index.php/mukodesi-koltsegek - miért nem tette ezt meg a település esetén.
 |
 |
 |
 |
(30)277-3185.
Üzenet íráshoz jelentkezz be! Előzmények
