A Transparency International idén is elkészítette a világ egyik legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI), amelynek Magyarországra vonatkozó eredményeit 2013. december 3-án mutatták be Budapesten. A vizsgált 177-ből 123 ország (vagyis a vizsgáltak 70 százaléka) 50 pontnál kevesebbet ért el a 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán a 2013-as Korrupció Érzékelési Index rangsorban. „Ez nagyon rossz eredmény” – mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom igazgatóságának elnöke a szervezet székhelyén, Berlinben, aki szerint „a korrupció az országok többségében az állam működésének szinte minden megnyilvánulásában jelen van, megfertőzve a jogalkotást és a közhatalom gyakorlását.”

A Korrupció Érzékelési Index mellett a Transparency International más 2013-as felmérései is megerősítik, hogy a közszféra korrupciója a világ minden táján komoly problémát jelent. A politikai pártokat sok helyen korruptan finanszírozzák, ezért a pártok elkerülhetetlenül összefonódnak az átláthatatlan döntéseket hozó üzleti, befektetői körökkel. Ezek az üzleti körök pedig – ha a pártok hatalomra kerülnek – a kormányok kegyeltjeivé válnak. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a kormányoktól független állami kontrollszervek szemet hunynak afölött, hogy a kormányok feltűnő előnyhöz juttatnak egyes üzleti csoportokat.

Ami változatlan: a legjobb és a legrosszabb országok csoportja

Akárcsak 2012-ben, Dánia és Új-Zéland holtversenyben állnak az élen, 91 ponttal. Őket követi Finnország és Svédország (89 pont), Norvégia pedig felzárkózott az ötödik helyre Szingapúr mellé (86 pont). Svájc az 5.-ről a 7. helyre esett vissza, a 8. helyezett pedig Hollandia lett, amely tavaly is az első tízben szerepelt.

Ezekben az országokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, az állam pedig ténylegesen a közjóért dolgozik. A közérdekű információkhoz, vagyis például az adókból fizetett szerződések és az állami szervek kiadásai könnyen hozzáférhetőek a polgárok széles tömegei és a civil szervezetek számára.

A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják.

Magyarország: nincs érzékelhető változás, hazánk még mindig az EU korrupt harmadába tartozik

Magyarország 2013-ban 54 pontot ért el a CPI felmérésen, ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország a 20. helyen végzett (tavaly 27 országból a 19. helyen volt), vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarország a régión belül a középmezőnyben van, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzi meg.

A rossz eredménynek több oka van. Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent.

A jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe.

„Az átláthatóan működő közhatalom kiemelkedő fontosságú lenne a korrupció elleni küzdelemben” – mutatott rá Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Sajnálatos, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban, az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően tovább szűkült, Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett.

És Magyarország valószínűleg marad a korrupt harmadban

Úgy tűnik, a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70%-a nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel, vagy azért, mert nem bízik a hatóságokban, vagy mert attól fél, hogy bajba kerül. A bizalmatlanság minden eddiginél jobban áthatja a közéletet, ami táptalaja a szabálykerülésnek, a korrupciónak és az apátiának.

A Transparency International szerint a kormány nem ösztönzi a korrupció elleni bátor fellépésre a polgárokat, hiszen nem gondoskodik a közérdekű bejelentők tényleges megvédéséről, és arról, hogy a hatóságok gyorsan és hatékonyan kivizsgálják a korrupciót feltáró bejelentéseket. A közérdekű bejelentésekről szóló, hamarosan hatályba lépő törvény csak látszatmegoldásokat tartalmaz. Ha a kormány nem változtat ezen, a közérdekű bejelentők a jövőben is arra számíthatnak, hogy bejelentésüket az érintett állami szervek úgy intézik el, ahogyan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezeli a volt adórevizor által nyilvánosságra hozott adócsalási ügyet. A 48 órás alibi kivizsgálást a közérdekű bejelentő feljelentése követte. Az ügy kezelése teljes mértékben ellentétes azzal, ahogyan a közérdekű bejelentők ügyében el kellene járni.

A TI és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy összefüggés van a versenyképesség és a korrupciós fertőzöttség között. „Átláthatóan és kiszámíthatóan működő állami intézmények nélkül nincs versenyképes gazdaság” – tette hozzá Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő szervezet vezetője. Magyarországon a jogalkotás kiszámíthatatlanná vált, az üzleti környezet az utóbbi években rosszabbodott, régiós összevetésben nagyon alacsony a GDP-arányos beruházási ráta. Magyarország versenyképessége alacsony szinten áll, amiben nagy szerepe van annak, hogy az intézmények nem működnek kielégítően, a kormányzati politika pedig átláthatatlan. 

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.