A munkavállaló fiatal felnőttek hétköznapokon átlagosan 9 és fél órát dolgoznak, 8 és fél órát alszanak, pihennek és mindemellett 6 órát szabadon, saját belátásuk szerint töltenek el. A középiskolásoknak, az egyetemistáknak, főiskolásoknak több idejük jut pihenésre valamint szórakozásra: átlagban 9 óra 40 perc illetve 8 óra 50 perc. A tanulás napjaikból rendszerint 5 és fél órát tesz ki - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Sokat dolgoznak a fiatal felnőttek, 43 százalékuk 8-9 órát, egynegyedük 10-11 órát, de egyötödük arról számolt be, hogy még ennél is többet, 12-14 órát tölt munkával. A fiatal felnőttek körében a napi átlag 9 és fél óra munka, s e tekintetben nagyon egyenletes képet kaptunk, alig vannak eltérések a különböző társadalmi rétegekben. Ebben a korosztályban ugyanis férfiak és nők, alacsonyan és magasan képzettek, köz- és magánszférában foglalkoztattak, budapestiek és vidékiek nagyjából ugyanannyit dolgoznak. Annyi azonban kirajzolódik, hogy a pályakezdőknek nagyobb a terhelése, mint a régebben dolgozóknak. Azok, aki csak 1-2 éve szereplői a munka világának, közel 10 órát dolgoznak naponta, akik ennél hosszabb ideje munkavállalók alig több mint 9 órát.

A dolgozó fiatalok a munkán kívüli életüket már elég differenciáltan szervezik, az átlagos 8 és fél óra alvástól és 6 óra szabadidőtől az egyes rétegek szokásai eléggé különböznek. A fővárosiak az átlagosnál kevesebbet alszanak (alig 8 órát), és többet szórakoznak (több mint 6 és fél órát naponta). Vidéken másképpen osztják be az idejüket a fiatal munkavállalók, az alvásra 8 és háromnegyed óra, a szabadidős elfoglaltságokra 5 és háromnegyed óra jut. Az iskolai végzettségnek is van hatása: minél magasabb képzettségű valaki annál több szabadidőt enged magának. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kevesebb, mint 5 és fél órát, a középfokú képzettségűek 6 és egynegyed órát, a diplomások több mint 6 és fél órát fordítanak a napjaikból szabadidős tevékenységre.

A diákok napi elfoglaltságai között a passzív pihenés elég nagy időtartamot tesz ki, átlagosan 9 óra 40 percet szánnak erre. A középiskolás korosztály alvásigénye jelentősebb, önbevallásuk szerint 10 perc híján 10 órát pihennek, a jellemzően húszas éveikben járó egyetemisták, főiskolások nagyjából 9 órát töltenek el passzívan. A tanulók sokkal többet tudnak szórakozni, mint a munkavállalók: átlagban 8 óra 50 perc idejük jut valamilyen könnyed tevékenységre. Nem csak a passzív pihenés tesz ki nagyobb hányadot a középiskolásoknál, mint a felsőfokú intézmények hallgatóinál, aktív szabadidejük is több van – csaknem 9 óra szemben az egyetemisták 8 és egynegyed órájával. További érdekesség, hogy a fővárosiak sokkal többet hódolnak kedvteléseiknek, mint a vidékiek: előbbiek csaknem tíz órát, utóbbiak valamivel több, mint 8 és fél órát. Az iskolába járó fiatalok tanulással eltöltött ideje (5 és fél óra) sokkal kevesebb, mint korosztályuk dolgozói tagjainak munkaideje (8 és fél óra). A középiskolások napirendjében átlagosan 5 óra 20 perc a tanulásra szánt időtartam, a felsőfokú intézmények hallgatói esetében ennél sokkal több, 6 és háromnegyed óra.

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.