Az alábbiakban, kedves Olvasónk, Csörnyei Ida családfelállító terapeuta írását olvashatják:

Ha terapeutaként a lélek mozgásának szintjére lépünk, olyan terültre érkezünk, ahol a nyelv felmondja a szolgálatot. Elég megértenünk, hogy léteznek olyan erők, amelyek meghaladják értelmünket. Az ember nemcsak családja lelkével van összeköttetésben, hanem olyan mélyebben ható hatalmakkal is, amelyek messze e lélek felett állnak. Ezekről a hatalmakról a nyelv alig tud valamit is közvetíteni, a képek azonban – a családfelállítás során- előidézhetnek bizonyos változásokat a bensőnkben.
Lelkük mélyén a gyerekek is kötődnek elődeikhez, amitől szenvedhetnek. Betegségével vagy úgynevezett „zavarával” a gyermek gyakran a család tabutémáját hozza felszínre.

A gyerekek és a fiatalkorúak nevelésénél a családi kötelékeken kívül néhány alapvető törvényt is feltétlenül figyelembe kell venni: a gyerek mindig kicsi, a szülő pedig nagy. A szülő ad, a gyerek kap. A szülő először az életet adja a gyerekének, és ebben a tettben az erkölcs, azaz a „jó és a rossz” semmilyen szerepet nem játszik. A szülővé válás olyan nagyszerű dolog, ami kívül áll a „jó és a rossz” hatókörén. A szülő adása és a gyerek kapása közötti különbséget semmiképp sem szabad alábecsülnünk. Az élet mellett a szülők még számos más dolgot is adnak a gyermeküknek: például táplálékot és otthont, de idejük egy részét is feláldozzák, és sok olyan dologról is lemondanak, ami előtte kellemesebbé tette az életüket.
A neveléssel és a lemondással a szülő az életet szolgálja.

A család természetes rendje, ami- ugyancsak nem egy erkölcsi fogalom- azt jelenti, hogy mivel a szülő gyermeke előtt jött a világra, gyermekének a fölérendeltje. Az idősebb testvérek is több jogot élveznek fiatalabb testvéreiknél, a vér szerinti gyerekek pedig örökbe fogadott testvéreiknél. A nevelés egyik fontos eleme, hogy a szülő tartást adjon gyermekének. Tartást akkor kaphat a gyermek, ha a szülő és magatartása megbízható és kiszámítható. A szülők világos korlátokat állíthatnak gyermekük elé. Mivel az apa és az anya általában különböző korlátok között nőttek fel, a nevelés során egyet kell érteniük abban, milyen korlátokat állítanak saját gyermekük elé. Ha az apa másfajta korlátokat állít, mint az anya, a gyermek elbizonytalanodhat, és gyakran a szülőket is kijátszhatja egymás ellen.

A gyerek mindig azt követi, illetve tartja helyesnek, ami az anyja és apja családjából hiányzott, vagy ami fontos volt a szülei számára. Ha például az anya a saját elképzeléseit viszi keresztül a nevelésben, bár a gyermek a felszínen őt fogja követni, a háttérben az apjával vállal szolidaritást. Az egyik szinten tehát azt követi, ami a felszínem is érvényesül, de megvalósítani a hátérbe szorulót fogja: azt, amit nem szabad.

A gyerekek a szüleik iránt érzett szeretetük miatt mindkét szülőnek a kedvében akarnak járni. Ez tudattalanul történik, és úgy is tekinthetjük, mit az alárendelt szülővel vállalt szövetséget. Ha például az elvált apa azt mondja a lányának, hogy ne legyen olyan, mint az anyja, aki „slampos, szerencsétlen, és egy szörnyeteg”, a lány szolidaritást érez az anyjával, mert lelkében az anyját és az apját is magában hordozza. Ezért nem is lehet másmilyen, mint az anyja.

Ha az apa azt mondja: „olyan is lehetsz, amilyen én vagyok, de olyan is, mint az anyád”, a gyermeknek nem kell anyja rossz tulajdonságait is átvennie. Csak azt veszi át a szüleitől, ami a fejlődéséhez szükséges.
Mindaz, ami az anyát és az apát zavarja egymásban, az a gyermekükben is zavarni fogja!

Mindezek tudatában a nevelési problémákra is megoldást találhatunk: ha a szülők tisztelik egymást, gyermeküket is tisztelni fogják. A szülők ezen kívül, egy olyan új értékrendszerben is megegyezhetnek, amiben mindkettejük értékei kifejezésre kerülnek.

Egy másik nevelési tanács azoknak a szülőknek segít, akik valamilyen hibát követtek el gyermekükkel szemben. Hogy a szülő továbbra is nagy, a gyermek pedig kicsi maradhasson, a szülőnek sohasem szabad bocsánatot kérnie gyermekétől. Ilyenkor a gyermek csak még mérgesebb lesz a szülőre, egy megbocsátó gyermek ugyanis automatikusan az erősebb pozíciójába kerül. Ha a szülő igazságtalan volt, mondja inkább azt, hogy: „sajnálom”.

A gyerekek és a fiatalkorúak terápiája csak akkor lehet sikeres, ha nem egyedül a gyermek áll a figyelem középpontjában, hanem környezete és családi rendszere is. Mivel a gyermek a családrendszer leggyengébb tagjai, elsőként érzik meg, mire van szüksége a rendszernek, ami gyakran nem más, mint egy múltbéli teher elismerése és tisztelete. A fájdalmas esemény terhe az öröklődési rend alapján a szülőkről a gyermekekre száll. Ha a szülők nem hajlandók túllátni a gyermek külső tünetein, a probléma csak ritkán oldódik meg. Ahol súlyosabb problémáról, vagy élet és halál kérdéséről van szó, elengedhetetlen, hogy a család múltbéli sorscsapásait is fegyelembe vegyük. Itt nyer értelmet az a magyar szállóige: „hetedíziglen”.
Ilyen esetekben a Hellinger-féle családfelállítás segítségével a gyermek iránt érzett vak szeretet olyan mély érzelemmé változhat, amely valamennyi családtagot felszabadít.

Csörnyei Ida családfelállító terapeuta

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.