Sok történés és esemény csorbítja - talán nem csak az én szememben - a helyi önkormányzat ténykedését. A korrekt véleményformáláshoz, azonban elengedhetetlenül hozzátartozik a pozitívumok értékelése is. Ezt fogom most tenni néhány sorban. De kezdjük az elején...

Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer egy sunyi lopás áldozata lehetek. Igyekszem mindig körültekintő lenni és esélyt sem hagyni a gátlástalan bűnözőknek, akik néha megkeserítik napjainkat kisebb - nagyobb károkozásokkal. Sajnos én sem vagyok beoltva az áldozattá válás ellen és nekem is vannak gyenge pillanataim, amikor "rés" keletkezik, azon a bizonyos önvédelmi falon. A Dunántúlon jártam a múlt héten és néhány percre - bár okkal - elfeledkeztem az irataim és pénzem biztonságáról. Valaki - illetve előttem egy senki - azonban észrevette ezt. Meglovasította irattárcámat némi készpénzzel és az összes számomra fontos irattal egyetemben.

Észlelve a bűntényt nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek az ostobaságomon. Tudtam, hogy bárkivel megtörténhet, de talán okkal bíztam abban, hogy ott és akkor velem nem. Tévedtem. De nem hagytam, hogy rám telepedjen az önvádaskodás és a tehetetlen düh terhe. Feljelentést tettem a helyi rendőrségen, majd eltöltöttem néhány igazán feledhetetlen napot, egy valóban kellemes társaságban.

Tegnap, hazaérve persze már előre nyomasztott az iratok pótlásával járó herce-hurca, idő és pénz kérdése. Ma reggel még azt hittem, hogy soha sem lesz vége a pótlási procedúrának. Tévedtem. Első utam az abonyi okmányirodába vezetett, hiszen személyazonosító okmányok nélkül szóba sem állnak a földi halandóval... Számomra meglepő módon alig lézengtek páran a folyosón, ahol sorszámot tépve megkezdtem irataim "visszaszerzését". Régen jártam már itt. Arra emlékeztem, hogy a nyári melegben több tucat ember izzadtság szagával keveredett a belépési sorrend eldöntése körül kialakult feszültség. Ma, kivárva két-három előttem érkezőt, egy nyugodt hangulatú hivatali helyiségbe léptem be. Mindenki mosolyogva végezte a munkáját és még arra is volt energiájuk, hogy kedvesen és szolgálatkészen érdeklődjenek jövetelem okáról. Úgy éreztem, hogy itt most jó ügyfélnek lenni. Szolgáltak és kiszolgáltak. Nem éreztették velem, hogy "csak" egy halandó és a nyomtatványok kitöltésében a legbénább ügyfél vagyok, hanem kedvesen és gyorsan törekedtek a lopás okozta trauma felejtésére.

Seres Katalin. Ő volt az a "bürokrata" elsősorban akinek sikerült pozitívan befolyásolni a személyes benyomásomat a hivatal működését illetően. Persze, nem lenne korrekt, ha nem tennék legalább említést a "szomszédos" közlekedésigazgatási iroda dolgozóiról, akik LŐVE általam '"ellopatott" forgalmi engedélyét pótolták hasonló szolgálatkészséggel.

Szóval, ma kifejezetten örültem, hogy Abonyban intézhettem e kínos ügy következményeit. Erre a hivatali apparátusra valóban büszke lehet polgármesterünk.

Köszönet nekik azért, ami valójában kötelességük, mert sajnos Magyarországon ez nem természetes... Ma jó érzés volt abonyinak lenni. Jó lenne mindig ezt érezni... Talán első lépésnek ez sem rossz és okkal várhatom a  pozitív empírikus élményeket...  Adja Isten!

TYB

Míg bő húsz évvel ezelőtt elég volt a termék néhány előnyét, esetleg az árát kiemelni egy-egy szórólapon, ma már merőben más a helyzet. Egyrészt több helyre kell szöveges tartalmat gyártanod, másrészt a nagy zaj miatt különösen frappánsan kell megfogalmazni a mondandódat, ha azt szeretnéd, hogy az olvasóból konverzió legyen.

A modern mennyezeti LED lámpa napjainkban már a legtöbb otthonban fellelhető. Sokan gondolták úgy, hogy a régi, energiapazarló fényforrásokat lecserélik korszerűbbre, és megreformálják a világításrendszerüket. És te? Közéjük tartozol?

A csontpótlásos kezelés egy komplex, költséges folyamat, érthető, hogy sokan miért nem szeretnének belevágni. Szerencsére a modern fogászati fejlesztések lehetővé tették, hogy számukra is adott legyen egy optimális megoldás, egy speciális implantátumos technika.

A nőket érintő egyik nagyon érzékeny témakörről van szó, amelyet más területekhez hasonlóan a hölgyek szeretnek magukba fojtani. Nem beszélnek róla, pedig ha beszélnének, rájönnének, hogy rengeteg sorstársuk van, aki hasonló panaszokkal küzd, és egyáltalán nem kor függvénye az, hogy valakinek van vagy nincs vizelettartási problémája.