Történelem:

Háború   

Történelem   

 Az idősek emlékezete örök. Van olyan dolog, melyet abból kitörölni sohasem lehet. Ilyen volt a „ tagosítás „… Amikor elvették azt, ami az övék. Amikor egy tulajdonos inkább átkérte magát egy másik mezőgazdasági szövetkezetbe, mert nem bírta tovább, ahogyan szeretett lova hangja hallatán hozzá szeretett volna menni. 

Abony retro:

Történelem   

Abony   

Tatárhányás dűlő   

Tagosítás   

Elkezdtük kutatni egy kép történetét. A Vak muzsikus című fotográfia messze földön híres régi műremek. Az Abonyban készült fénykép történetét Kurucz Béla, kedves Olvasónk jóvoltából olvashatják nálunk folytatásokban.

 Ady irta, hogy életemnek csak nézői a maiak. Itt is igaz csodálatos életüknek csak nézői és csodálói vagyunk, mi maiak. Üdv: Béla

2. rész: levél Kaliforniába


Kedves Patricia!

A méhészkedés egy igen nehéz idényjellegű munka: A nagyobb méztermés reményében a kaptárokat szállítani kell, a mézlegelőkhöz. Így az akácvirágzást követni kell, de hasonlóan a repcevirágzáshoz is célszerű közel vinni a méheket. A szállítás nehéz fizikai munka, és veszélyes is. Sokszor úttalan utakon erdőszélekre mezőgazdasági területekhez kell, jobbára éjszaka szállítani a kaptárokat. Itt kell kipörgetni is a mézet, és aztán tovább vándorolni, újabb méhlegelő felé. Idénymunka, tavasztól őszig kell megtermelni a télire valót, épp ezért jól ki kell választani a vándorlási útvonalat. Ezzel kapcsolatosan is volt Ede bácsinak egy tanulmánya, amely foglalkozott az akác mézelési feltételeivel, elsődlegesen a talajtani és klimatikus tényezőikkel. Erről a többi méhésztárs a Magyar Méh 1934 évfolyamában lett értesítve és segítve, mai Magyar akácmézlegelői (térképpel) cimen. Két-három féle méz termelése volt a jellemző, akácméz, vegyes virágméz, repce méz. Ezekből lehetett a legnagyobb tömegben termelni és eladni. Két-három hónap alatt André Kertész valószínűleg előképzés nélkül jobbára csak irányítás mellett tudott dolgozni. Erről személyesen így vall:

Abony retro:

Történelem   

André Kertész   

Vak muzsikus   

Kurucz Béla   

Abony   

Papszt Ede   

  Kiállítás a ceglédi útépítésen előkerült régészeti leletekből

Abony retro:

Történelem   

 

Történelem:

Blogok   

Történelem   

Kedves, törtélemeben jártas, azért rajongó, abonyi szátmazású Olvasónktól kaptuk az alábbiakat, hálás köszönet érte:

 

 Szervusz Veronika!

 

Ahogy említettem telefonon, Hargitai Lajos bácsi verseiből az "Összegyűjtött versek" 34 - 37 oldalakon a Hősök napjára írt versét szeretném közreadni a MiAbonyunk olvasóinak azon okból is, hogy Lajos bácsi pedagógusi pályafutása Abonyhoz kötődött. Több mint egy évszázados élete során pedig megélte a 20. század szinte minden történelmi eseményét az első világháborút, a kitelepítést, a második világháború utáni "Felszabadulást" az 56-os eseményeket stb. Életét az idősebb nemzedéknek nem kell különösebben bemutatni; önéletrajzi írásának feldolgozása folyamatban van. Az alábbi közreadott versével pedig emlékezzünk Abony hőseire is. Üdv: L. István 

Történelem:

Történelem   

A pápai ejtőernyősök tragédiája 
1941. április 12

 

1941. április 11-én 14 órakor a magyar III. hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna-Tisza által határolt jugoszláv területek, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalására. A hadművelet során az első magyar ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában, a Ferenc József csatorna egy fontos hídját (Szenttamás) az ejtőernyősök 104 fős harccsoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és a saját csapatok beérkezéséig megtartja.   1941. április 12-én a reggeli órákban a magyar légierő Önálló Távolfelderítő Repülőosztály egy Ju-86-s gépe felderítést hajtott végre a tervezett bevetés körzetében. A pilóta jelentése szerint a hídon a visszavonuló jugoszláv katonák özönlenek, és az átkelő felrobbantására utaló előkészületek is jól észlelhetők.

Történelem:

Blogok   

Történelem   

Markó Ferenctől nem akármilyen húsvéti képeslapokat kaptunk. A Becses darabok a II. Világháború előtti és az ötvenes évekből származnak. Galéria: ITT

Történelem:

Történelem   

A Hatvan-i győzelem után újabb csatát vívott a magyar fősereg 1849 április 4-én Tápióbicskénél.
Klapka György vezérőrnagy I. hadteste hírértesülések alapján, miszerint ellenséges haderő nem tartózkodik Tápióbicskén, kellő biztosítás nélkül vonult be a településre.
Akkor még a faluban és a környékén állomásozott Jellasics horvát bán I. hadtestének utóvédje.
A településre bevonuló magyar honvédek gyilkos kereszt tűzbe kerültek és a Tápió patak fahídján keresztül menekültek Nagykáta felé. A visszavonulást Dessewffy Arisztid ezredes lovassága fedezte. Az egyik magyar üteg elvesztését már ők sem tudták megakadályozni.
Időközben a csatatérre érkezett Görgey Artúr  a magyar csapatok főparancsnoka és a III.hadtest Damjanich János vezérőrnagy vezetésével.
Görgey főparancsnok azonnal harcba küldte a Wysocki hadosztály /Lengyel Légió/ katonáit. Osztrák részről Karl Leininger-Westerburg alezredes dandárja szuronyrohammal áttört a Tápió patak fahídján. Damjanich  9. veressipkás zászlóaljának és a  3. un. fehértollas honvéd zászlóalj katonáinak sikerült a támadást elhárítani. Vitézségük eredményéül a csata sorsa eldőlt. Tápióbicskét visszafoglalták  és az elveszett ágyúkból is kettőt visszazsákmányoltak.

Történelem:

Blogok   

Történelem   

A templom már látta a császári csapatokat!

Ki is volt Ottinger Ferenc altábornagy?